Január 1-től a fogyasztóvédelem helyett a hírközlési hatóság feladata a magyarországi kéretlenelevélküldőkkel szembeni fellépés.

Idén év elején át- (pontosabban vissza-) került a Nemzeti Hírközlési Hatósághoz (NHH) minden olyan ügy, amelyik spammel, vagyis kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos (nem csak az e-mailek értendők ide, hanem például az sms-ek és mms-ek is). A hányatott sorsú hatósági jogkör korábban évekig a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnél volt, azt megelőzően (pontosabban 2001 és 2003 között) pedig a mai NHH elődjénél, a Hírközlési Felügyeletnél.

Több a panasz

Sylvester Nóra, az NHH informatikai szabályozási igazgatóságának vezetője elmondta: míg tavaly a fogyasztóvédelemhez száz megkeresés érkezett, idén az NHH már a 160. bejelentésen is túl van. 86 esetben marasztalták el valamelyik hazai vállalkozást, amiért kéretlenül szpemmelte hirdetéseivel potenciális ügyfeleit, ám bírság csak tíz esetben született. Idén szeptemberig 1 050 ezer forintja bánta a spamet küldő vállalkozásoknak az alternatív hirdetési forma alkalmazását - általában 50 és 200 ezer forint közötti összegű bírságot ró ki a hatóság. (2004-ben a fogyasztóvédők 46 esetben bírságoltak, s összesen 2 300 000 forintot kaszíroztak.)

Mi kell a bejelentéshez?
- a kéretlen levél fejléccel együtt (például csatolt fájlként) elküldve
- a bejelentő neve és lakcíme
-a bejelentés e-mailben is megtehető a spam-bejelentes@nhh.hu címen

Feltűnően sok esetben nem sikerül a bejelentőnek értékelhető adatokat szolgáltatni: az idén beérkezett 163 bejelentésből 77 alkalommal nem jutott egyről a kettőre a hatóság, mivel a bejelentő fontos adatokat felejtett el közölni - gyakori, hogy a kéretlen levelet az úgynevezett fejléc-adatok nélkül küldik be a panaszcímre, így a hatóság számára kideríthetetlen marad ki is a tényleges küldő. A másik gyakori hiba, hogy a bejelentők nem adják meg adataikat - így például levélcímüket, ahova a határozatot kézbesíthetné a hatóság. Mint megtudtuk: alig tucatnyi olyan bejelentő akadt csak, akikről a vizsgálat közben kiderült: tényleg megadták korábban e-mail címüket a hirdetést küldőknek, tehát a spamnek tartott reklám valójában kért értesítés volt. Sylvester Nóra elmondta: jellemző, hogy a spambejelentéseket zömmel az informatikában járatosabb felhasználók teszik. Ők jól felkészültek - nem csak a technológia vonatkozásában, hanem ismerik, vagy legalábbis igyekeznek megismerni az eljárás lényegét is.

Fogalmuk sincs...

Öt évvel az erről szóló hazai jogszabály hatályba lépése, és tizenhárom évvel a spam szó, mint a levélszemét szinonimájának elterjedése után a spammerek legfőbb védekezése még mindig az, hogy nem tudtak arról, hogy szabálytalan, amit tesznek. Sylvester szerint a hatóságnak mérlegelnie kell, hogy a rendelkezésre álló szankciók közül melyik a legcélravezetőbb - leggyakrabban a tevékenységtől való eltiltást választják, ami nem jár pénzbírsággal, s a tapasztalat valóban az, hogy ennyi elegendő ahhoz, hogy a kéretlen levélküldő abbahagyja a spamelést.

A kéretlen levelekkel kapcsolatos tudnivalók, és a hatóságok állásfoglalása az NHH weboldalán megtalálható. Bejelentést pedig a spam-bejelentes@nhh.hu e-mail címen tehet az, akit zavarnak a küldemények.