Kommunikátor léböjtön: mobilteszt

Vágólapra másolva!
Kisebb és könnyebb a kommunikátornál, de mégis könnyű gépelni rajta: a Nokia E75-öst sokat üzengető, mobilinternetező felhasználóknak érdemes választaniuk, sajnos a hagyományos telefonálás az előlapra zsúfolt rengeteg billentyű miatt nem olyan kényelmes, mint amilyennek lennie kellene.
Vágólapra másolva!

Nemrég kipróbáltuk, melyik mobilon lehet a legkényelmesebben szöveget gépelni: a megmérettetésen a Nokia kettécsúsztatható kivitelű, QWERTY-billentyűzetes E75-ös mobilja elég jól szerepelt, ezúttal kicsit alaposabban szemügyre vettük a kommunikátor kistestvérének tekinthető készüléket. Az biztos, hogy jóval könnyebb zsebre vágni, és 70 grammal könnyebb is az E90-esnél, bár az tagadhatatlan, hogy így is húzza azért a nadrágot, nem éppen egy női divattelefon, bár a fekete mellett vörös és réz színekben is kapható.

Gépelés az erőssége

Mint az már a korábbi cikkből is kiderül, az E75 legfőbb erőssége a szövegbevitel terén nyújtott kényelemben rejlik, a képernyő alól előhúzható teljes alfanumerikus tasztatúrán ugyanis kényelmesen lehet hosszabb e-mailes vagy chates üzeneteket bepötyögni. Sajnos mindez nem igaz az előlapon található számbillentyűkre, ezeket ugyanis roppant módon összezsúfolták a Nokia mérnökei. A jobbra látható képen is jól látszik, hogy a képernyő két alsó sarkában nem csak a két szokásos menügombot, hanem egy törlést és a nyitóképernyőre vivő Home gombot is elhelyezték. Alattuk pedig ugyancsak nem csak a hívásindító és megszakító gombok vannak, a középen lévő navibillentyűk mellé még egy naptár és egy üzenetgombot is becsempésztek. Ezekből a dedikált gombokból véleményünk szerint legfeljebb kettőt kellett volna elhelyezni az előlapon, a négy mindenképpen túl nagy zsúfoltságot idéz elő.

Tovább rontja a helyzetet, hogy a számgombok soronként is egy síkban vannak, nehéz kitapogatni, hol ér véget az egyik és hol kezdődik a másik (erre egyedül az 5-ös gomb esetén szolgál két kis pöcök). A leginkább kényelmetlenül pont egy gyakran használt funkciót, a billentyűzet feloldását lehet használni: a Menü+csillag kombinációt kétszeresen is kényelmetlen bepötyögni: először is el kell találni a Home gomb helyett a menüt, ezt követően pedig a csillagok is helyesen kell kitapintani az ujjal, ami azért nem könnyű, mert maga a csillag gomb is parányi. Jó ötlet viszont a recés felületű fém hátlap, amely az akkumulátor felett található: barázdált felülete jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy használója kezéből ne csússzon ki a készülék.

Forrás: [origo]
Még több kép a Nokia E75-ről

Inaktív állapotban a telefon navigálógombja alatt lévő led fénye is úgy pulzál, mintha a készülék nagy lassan lélegezne: mint később kiderítettük, a menüben a jelzőfényt is be lehet állítani, így eltérő villogással jelzi, ha használójának sms-e érkezett, vagy nem fogadott hívása van.

Szép nagy képernyő

A képminőséggel kapcsolatban szerencsére nincs probléma: az E75 LCD-je elég nagy (mintegy 6 centiméteres átlójú), képe a 240x320 pixeles felbontásnak köszönhetően jó minőségű, a fotók és videók egyaránt jól festenek rajta, de a weboldalak is miniben. Az iPhone-hoz hasonlóan az új Nokiát is felvértezték gyorsulásérzékelővel, a menüből bekapcsolható szenzor révén pedig automatikusan tudja váltani a képet igény szerint fekvő vagy álló pozícióba. Alapesetben ez a váltás egyébként csak a billentyűzet előhúzásakor következik be, ilyenkor a menürendszer kilencven fokkal elfordul - hiszen csak így lehet elolvasni a tartalmát.

Ötletes lehetőség, hogy a készüléken egy alternatív kezdőképernyőt is lehet aktiválni, melyet a rendes nyitófelülethez hasonlóan maga szabhat testre, azaz olyan funkciókat pakol ki az ikonjaira, amelyeket a legtöbbet használja. A kettős rendszerrel a munkaidő alatt, illetve a szabadidőben használt funkciók kényelmesen elkülöníthetőek.

Internet mindenekfelett

Természetesen az internetes funkciók terén elég jól teljesít a Nokia E75: bár HSDPA-kapcsolat megléte esetén csak legfeljebb 3,6 megabit/s-os sebességet biztosít, ilyen tempóval is elég jól lehet már böngészni, ráadásul a PC-hez kapcsolva a telefon USB-modemként funkcionál. Alternatívaként a wifi szolgál, amelyet közvetlenül a főmenüből lehet be- és kikapcsolni. Ez utóbbi műveletet nem érdemes elfelejteni akkor, ha már nincs szükség a vezeték nélküli internet használatra, mert pár óra alatt jelentősen képes leszívni az akkumulátort.

Forrás: [origo]

Még több kép a Nokia E75-ről

A telefon beépített böngészőjével meg voltunk elégedve, még egyes Flashben készült oldalakat is meg lehetett nézni benne, mivel támogatja a mobilokra szánt Flash Lite technológiát, valamint a Javát is. Hiába azonban a 369 megahertzes processzor a gépházban, egy-egy nagyobb, grafikákkal, animációval tarkított honlap azért meg tudta akasztani másodpercekre is a készüléket. Az irodai munkát PDF-olvasó, valamint a QuickOffice (Word, Excel, Powerpoint dokumentumok megnyitására használható alkalmazás) segíti a levelezőkliens és az elég jól használható naptár és teendőlista mellett.

A fájlok, üzenetek raktározására a mintegy ötven megabájtos belső memória mellett microSD memóriakártya szolgál, az alapcsomagban ez utóbbiból egy 4 gigabájtos kap helyet, de lehet venni hozzá akár 16 gigabájtosat is. Az ismert zenefájl-formátumokkal és az mp4 videókkal a készülék elboldogul, de némi keresgélés után olyan szoftvert is találni, amely lehetővé teszi például DivX-szel tömörített filmek lejátszását is.

Nem voltunk viszont különösen elragadtatva a Nokia oldaláról elérhető szoftverek kínálatát látva: az E75-höz érdemesebb inkább külön, a neten előkeresgélni olyan hasznos szoftvereket, mint például az ingyenes Fring chatprogram - a nem hivatalos TheNokiaE75.com blog jó kiindulópontul szolgálhat ehhez. Az Ovi nevű mobilszoftver-boltjának indulását már jó ideje halogatja a gyártó, pedig valószínűleg most lenne itt az ideje.

Átlagos kamera, klassz GPS

Pozitívum, hogy az E75-öst szabványos minijack-csatlakozóval szerelték fel, így bármilyen hagyományos fülhallgatót rá lehet dugni zenehallgatás céljából, de akár nagy hangfalra, újabb autórádióra is rá lehet kötni a telefont. Az új készülékeken megszokott módon ezen a mobilon is két darab digitális kamera található, a képernyő sarkában lévő csak videohívásra szolgáló, kisfelbontású, míg a hátlapi 3,2 megapixeles, automata fókuszos, ledes villanóval kiegészülve. A Flickr-en egy sor E75-tel készített fotót lehet megnézni, és saját tapasztalataink is azt mutatják, hogy ez a készülék inkább csak átlagosan teljesít a digitális képrögzítés terén: a vele készített fotók sajnos nem túl részletgazdagok, de azért kis méretben még megteszik. Viszont mivel GPS-szel is felszerelték a Nokia E75-öt, a telefonnal exponált fotókhoz a műholdas helymeghatározó koordinátái is rögzítésre kerülnek (geotagging), így a felvételeket például az előbb említett fotómegosztó szájt is automatikusan el tudja helyezni rögzítésük helye alapján egy világtérképen.

Forrás: [origo]
Még több kép a Nokia E75-ről

A navigáció terén az E75 jól teljesít, bár autós tartókonzol hiányában csak két lábon járva próbáltuk ki: még az irodában bekapcsolva rögtön fény derült rá, hogy a ketyerében a mobilhálózattal is kommunikáló vevőegységtalálható, mivel anélkül megmutatta pozíciónkat, hogy lett volna rálátása az égboltra. Az A-GPS technológia a hétköznapokban azzal az előnnyel jár, hogy az ezt használó eszközök gyorsabban megtalálják a műholdakat, és hatékonyabban használhatók az égre rossz rálátást biztosító szűk utcában is.

Szoftveres oldalról a szokásos Nokia Térképek alkalmazás szolgálja ki a műholdas navigációt, ehhez ingyenesen lehet letölteni térképeket, melyeket akár a PC-n keresztül is fel lehet tölteni a telefonba. Érdekes helyeket, címeket kikeresni, és útvonalat generáltatni minden megkötés nélkül lehet az alkalmazással, ugyanakkor a jármű vagy a gyalogos mozgását automatikusan követő navigációhoz már fizetős licencet kell vásárolni, ennek díjazását itt lehet megtekinteni.

A wifi és a mobilnet meríti leginkább

Meglepő módon a Nokia E75-öst csak 1000 milliamperórás akkumlátorral szerelték fel, pedig a hasonló felhasználói körnek szánt, de eltérő kivitelű billentyűs mobilhoz, az E71-es másfélszer ekkora kapacitású áramforrás járt. Nehéz megmondani, hogy pontosan milyen rendelkezésre állást biztosít a készülék, mivel az jelentősen függ attól, hogy miként használják: ha csak telefonálásra, akkor az akkumulátor napokig bírja szuflával, míg egy több órára ott felejtett wifi bizony alaposan leszívja az akkut, hasonlóan a videók nézegetéséhez. Tekintve, hogy az E75-ös kártyafüggetlenül mintegy 120 ezer forintba kerül, minimális pluszpénzért érdemes hozzá autós töltőt vásárolni, ráadásul nem csak a vékony nokiás, hanem mini-USB-s kábelről is fel lehet tölteni akkumulátorát. Összességében az E90 kommunikátor korrekt, kompaktabb alternatívájának tartjuk az E75-öt, leszámítva az előlapra zsúfolt, nehezen nyomkodható számbillentyűzetét, és egy olyan kényelmesen használható mobilszoftver-áruházat, mint amilyen az Apple iTunesa.