Pénzt alig spórolnak az új tévék

2010.10.06. 17:43

Míg korábban inkább csak a hűtőszekrénynél és a mosógépnél számított, ma már a televíziókat is sokszor kimagasló energiatakarékossági tulajdonságaikkal reklámozzák. Igaz, hogy a plazmatévék tulajdonosai kifizetik a gatyájukat készülékeik működtetésére, az LCD-sek pedig sokat spórolnak? Cikkünkből megtudhatja.

Tíz évvel ezelőtt a tévék nem számítottak kimondottan nagy fogyasztású berendezésnek a lakásokban, de az LCD-, és plazmatévék már a háztartások olyan jelentős energiafogyasztójává váltak, mint mondjuk a hűtőgép. A lapos képernyős tévék ugyanis a hagyományos katódsugárcsöves tévéknél többet fogyasztanak. Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően azonban ma már a plazma, és az LCD-s típusok is kevesebb áramot igényelnek működésükhöz, mint akár néhány évvel ezelőtt debütált társaik - ami különösen az energizabálóként számon tartott plazmatévék esetében fontos hír. Laboratóriumi mérések felhasználásával vizsgáltuk meg, átlagosan mennyibe kerül egy tipikus tévé működtetése.

Az E.ON áramszolgáltató cég nemrég díjjal jutalmazta a legkevesebbet fogyasztó otthoni elektronikai berendezéseket, ehhez a TÜV Rheinland ipari minősítő intézet laboratóriumaiban vizsgáltatta meg többek közt lapos képernyős televíziók fogyasztását. A mérések jegyzőkönyveit az [origo] rendelkezésére bocsátotta a TÜV azzal a megkötéssel, hogy csak a legjobban szereplő modellek nevei voltak olvashatók a dokumentumokban, a többi készüléket csak betűjelzés különböztette meg egymástól.

Összesen nyolcféle, kis-, és nagyképernyős LCD-, és plazmatévé fogyasztását mérték meg a tesztlaborban, napi hatórányi használat és tizennyolc órányi készenléti (standby) üzem mellett - ez utóbbi az az állapot, amikor a készüléket csak a távirányítóval kapcsolják ki, ezért ha minimálisan is, de fogyaszt energiát. A szimulált körülmények olyan használatot feltételeznek, mintha valaki mindennap este hat órakor bekapcsolná a tévéjét, és csak éjfélkor kapcsolná ki azt.

Sokszor csak havi párszáz forint a különbség

Nagyjából azonos - 40-42 colos - képméret mellett a TÜV által vizsgált LCD-k átlagos évi áramfogyasztása (az energiatakarékos és normál mód átlagában) 150,1 kilowattóra volt, a plazmák átlaga pedig 197,1 kilowattóra. Előbbiért az áramszolgáltató 6800 forint körüli összeget számláz, míg az utóbbiért 9 ezret az Energiapersely.hu áramdíj-kalkulátora szerint. Ezek alapján havonta átlagosan 180 forinttal fizet többet a tesztelt plazmatévék tulajdonosa a vizsgált LCD-k gazdáinál.

Azonos típuson belül is van eltérés. A 40-42 colos LCD-tévék közül a legtakarékosabb modell normál módban évi 6700 forintnyi áramot fogyasztott, míg legkevésbé gazdaságosan működő riválisa 9300 forintnyit. A különbség 2600 forint, vagyis havonta mintegy 210 forint. Plazmatévék esetében is volt szórás három vizsgált 42 colos készülék esetében. A legtakarékosabb típus évi üzemeltetési díja a tesztben megszabott feltételek mellett 7100 forint (nagyjából ennyit fogyaszt egy hasonló méretű LCD is), míg a legtöbbet fogyasztó használata évi 14 400 forintba kerül. Ez már havi szinten is érezhető, mintegy hatszáz forintos különbség.

Segít spórolni az energiatakarékos mód

Noha nem minden lapos képernyős tévén kap helyet, sok készüléken elérhető valamilyen energiatakarékos üzemmód, amely általában a fényerő vagy a háttérvilágítás visszavételével operál. Ez egy napfényes szobában nyilván nem igazán használható, este viszont még jól is jön, ha sötétben az esti filmet nézzük, nem bosszantják retinánkat a képernyőből kibocsátott erős fénypászmák.

De vajon tényleg megéri használni ezeket, vagy kamu az egész? A vizsgálatok alapján beválnak, ha nem is szédítő mértékben: az LCD-tévéknél átlagosan évi 49 kilowattóra áramot takarítanak meg, ez 2200 forintnak felel meg, azaz 180 forintot kurtítanak a havi villanyszámlán. A plazmák esetében az átlagos megspórolt összeg  31,4 kilowattóra, azaz csupán 1400 forint volt, ami a havi számlán 120 forint körüli csökkenést jelent.

Forrás: AFP

Bár ezek az összegek bagatellnek tűnnek, fontos tekintetbe venni azt is, hogy készülékenként eltérő az energiatakarékos mód hatékonysága: az egyik LCD és az egyik plazma például az átlag csaknem dupláját megspórolta. Persze erről vásárlás előtt aligha tud megbizonyosodni az egyszeri vevő.

Sokszor nem tudni, mennyit fogyaszt egy tévé

Míg a hűtőgépek vagy mosógépek esetén már jól ismert jelölési rendszer segít eligazodni a vásárlóknak, a televíziók esetében nem könnyítik meg a gyártók a vásárlók dolgát. A magyar weblapokat felkeresve több márkánál is tapasztaltuk, hogy a készülék fogyasztási adatai nem voltak feltüntetve, vagy csak a prémium kategóriás  típusok mellé írták ki a kedvező jellemzőket, az olcsóbb, átlagos típusok mellé nem.

Általánosságban elmondható, hogy a ledes háttérvilágítású LCD-tévék fogyasztják a legkevesebb áramot, viszont ezek egyelőre a legdrágábbak, sokszor százezer forinttal kerülnek többe, mint egy ugyanakkora plazmatévé, ekkora összeg legfeljebb évtizedek alatt térülne meg a villanyszámlán - persze nem ez az egyetlen szempont, amiért ledes tévét veszünk. Az egzakt összehasonlítást nehezíti, hogy a plazmatévék áramigénye attól is függ, hogy egy filmben a sötétebb vagy a világosabb jelenetek dominálnak - a Harry Pottert nézve a fogyasztásmérő kisebb értéket mutat majd, mint ha mondjuk a téli olimpiát nézzük rajta napestig. Annak érdekében, hogy a gyártók ne tudjanak ezzel túl sokat trükközni méréseikkel, szerencsére kidolgoztak egy egységes mérési szisztémát: ha egy specifikációban  azt olvassuk, hogy IEC 62087 ed. 2.0 eljárás alapján mértek áramfogyasztást, annak eredményében meg lehet bízni, és össze lehet hasonlítani egy másik értékkel.

Matricák jelzik majd a takarékos tévét

Jó hír, hogy az Európai Unióban már tervezik, hogy a hűtőgépekhez és a mosógépekhez hasonlóan a televíziókon is külön matricákkal jelezzék, hogy mennyire energiatakarékos egy-egy modell. A matricákon A-tól G-ig kaphatnak besorolást az eszközök, utóbbi a legrosszabb, előbbi a legtakarékosabb terméket jelöli. Az A-osztályon belül további négy alosztály létezik majd, melyekben az A++++ a legkevesebb áramot fogyasztó típusokra kerülhet fel, emellett a címkékről az átlagos éves áramfogyasztást is fel fogják tüntetni.

A matricás rendszer bevezetésével a háztartási gépek gyártóinál sikerült elérni, hogy az Európában kapható berendezések kilencven százaléka már a legjobb, A-osztály valamelyikébe sorolható. Hasonló sikereket vár az EU a tévék esetén is az osztályzástól, hiszen a televíziók esetében csak a lapos képernyős tévék megjelenésével vált a készülék áramfogyasztása is a vásárlás során fontos kérdéssé.

Annak ellenére, hogy a mérések alapján a villanyszámlán csak kevéssé mutatkozik meg az új készülékek fogyasztási előnye, a környezet védelme szempontjából ezeknek a fejlesztéseknek komoly hasznuk lesz. Az egy-egy háztartásban megspórolt néhány tíz kilowattóra országos szinten akár egy város áramfogyasztásának megfelelő megtakarítást eredményezne - persze csak akkor, ha minden háztartásban ilyen tévék villognának.

KAPCSOLÓDÓ CIKK