Nem állnak meg a gyerekpornónál a netet cenzúrázó politikusok

2011.05.27. 15:13

Amerikában a kalóz oldalak webcímét kobozzák el, Franciaországban a letöltők internetjét kapcsolják ki, Dél-Koreában a kommunista szomszédokkal tilos egyetérteni, Ausztráliában pedig már az anorexiával és abortusszal foglalkozó honlapok is veszélybe kerülhetnek. Sorra vettük hol hogyan korlátozzák a politikusok az internetet.

"Az internet nem lehet erkölcs és szabályok nélküli párhuzamos világ" - jelentette ki Nicholas Sarkozy francia elnök a Párizsban megrendezett e-G8 csúcstalálkozón. A világ hét legfejlettebb ipari államának és Oroszországnak a vezetői Eric Schmidttel, Mark Zuckerberggel, webes cégek vezetőivel és médiaszakemberekkel vitatták meg az internet jövőjének kérdéseit. A szabályozás kérdésében nem jutottak közös nevezőre, az önszabályozásra hajló netes vállalatok és az állami szabályozást előnyben részesítő nagyhatalmak nem találták meg a szerzői jogok, a kisebbségek és gyermekek védelmére alkalmas, ám cenzúrával nem fenyegető megoldást.

Az internetes cégek minél kevesebb állami kontrollt szeretnének, Sarkozy viszont már korábban is kijelentette, hogy rendet szeretne teremteni az általa vadnyugati állapotúként jellemzett világhálón. "Az internetet lehet szabályozni, de nem nagyon, nem túl hamar, és lehetőleg nem a kormányok által" - foglalta össze végül a két napot a Wall Street Journal üzleti napilap tudósítója.

Forrás: ReportersWithoutBorders
Huszonhat országgal elégedetlen a Reporters Without Borders

A Riporterek Határok Nélkül  (RSF) független újságírószervezet 2011 márciusában kiadott Internet Enemies (Az internet ellenségei) című, több mint százoldalas anyagában gyűjtötte össze az internetet cenzúrázó országokat. A listában nemcsak a  tíz főbűnös van felsorolva - köztük a legendás szűrőrendszert üzemeltető Kína -, hanem tizenhat olyan ország is, amelyek internetszabályozási törekvéseit aggasztónak tartja a szervezet. A listán szerepelnek olyan nem demokratikus országok, mint Észak-Korea, a katonai junta által irányíott Burma vagy Kuba is, megtalálható rajta Oroszország és több korábbi szovjet tagállam, ám felkerült rá Franciaország, Törökország és a fejlett Dél-Korea is. (A RSF dokumentuma letölthető az alábbi linken.)

Mindenhol szűrnék a gyerekpornót, a warezt és a rasszizmust

Gyűlöletkeltő tartalmak, szerzőijogsértés, gyermekpornó: az ilyen tartalmak értelemszerűen a fejlett nyugati demokráciákban is szűrőlistára  kerülnek. Németországban és Franciaországban például a keresők nem jelenítenek meg a náci Németországhoz kötődő tartalmakat, szűrik a neonáci oldalakat, sőt a német eBayen egyáltalán nem lehet olyan tárgyakat árulni, amelyek bármilyen módon a Harmadik Birodalomhoz kapcsolódnak.

A hatóságok azonban hajlamosak megfontolatlan ítéleteket hozni, s a megszokottól eltérő, bár veszélytelen tartalmakat is feketelistára tenni, ahogyan az az ausztrál kormányzat által működtetett tiltólista tartalmából is kiderült.

Túlbuzgó módon védik a gyerekeket  az ausztrálok

A szigetországban külön szervezet, az Ausztrál Kommunikációs és Médiahatóság (ACMA) végzi a feketelista üzemeltetését a távközlési miniszter irányítása alatt, és arra is van jogosultsága, hogy tartalmak eltávolítására szólítson fel honlapokat. Az ausztrálok netszűrőjüket elsősorban a gyermekpornográfia, rágalmazás és kalózkodás megakadályozására használnák. A gyakorlatban azonban kiderült, hogy az ausztrál kormány szűrőjén fennakadtak legitim tartalmakat kínáló melegszervezetek, az abortusszal, az anorexiával, drogokkal kapcsolatos oktatási tartalmakat kínáló oldalak és a helyi közszolgálati média egyes tartalmai is.

A letöltőket akarják ellehetetleníteni a franciák

A megfigyelés alatt álló országok listájára Franciaország is felkerült, miután a törvényhozás elfogadta a fájcserélés ellen hozott három csapás törvényt. A Hadopi nevű törvény értelmében a kalózkodáson ért felhasználókat előbb csak figyelmeztetik, ám a harmadik jogsértés után megszakíthatják internetkapcsolatukat, és akár egy évre is eltilthatják őket a világháló használatától.

Forrás: AFP/Sezayi Erken
Tüntetni is hajlandóak a fiatalok az internet szabadságáért (képünk illusztráció)

Az RSF szerint az internethez való hozzáférés alapvető emberi jog, így az internetelőfizetés felfüggesztése az információhoz jutás jogát sérti. A törvényt ráadásul az alkotmánybíróságnak a Hadopit elítélő korábbi határozata ellenére hozta meg a kormány. A felhasznált jogi kiskapuk miatt ráadásul anélkül is el lehet tiltani az internethasználattól a kalózkodókat, hogy lehetőségük lenne megvédeni magukat a bíróság előtt.

A franciák tervei között szerepel egy internetes szűrőlista összeállítása is. A Loppsi 2 nevű törvénytervezet szerint a hatóságok letilthatnának weboldalakat. A törvény egyelőre csak a gyermekpornográfiát kínáló oldalak ellen járna el, ám a Reporters Without Borders attól tart, hogy a tiltandó tartalmak körét később kibővítené a kormány. Bár a tiltólisták üzemeltetése a pedofília ellen küzdő Ange Bleu szervezet szerint sem hatékony megoldás, a Loppsi 2 tervezetet nem vetették még el.

Még a high-tech ország is cenzúráz

A világháló feletti kontroll mértékének helyes megállapítása még az olyan fejlett országban is gondot okoz, mint Dél-Korea. Az ország ötvenmillió állampolgára közül negyvenmillióan interneteznek, és a világ legjobb széles sávú lefedettsége is itt található.

Az RSF szerint azonban még ebben az országban is cenzúrát gyakorol a kormány a hálózat felett. Dél-Korea nemzetbiztonsági törvénye értelmében már azért is be lehet zárni honlapokat, mert Észak-Koreát támogató véleményüknek adnak hangot. Az újságírószervezet szerint a hatóságok tavaly blogokon és fórumokon publikált bejegyzések tízezreit töröltették a szomszédos kommunista állammal szimpatizáló tartalmuk miatt. Ráadásul a legnagyobb helyi portálokon csak valódi névvel, a személyes adatok igazolását követően lehet hozzászólásokat közzétenni.

Szabályozásnak hívott cenzúra

Az arab tavasz során számos arab állam szigorított az internetes szűrőin, sőt Líbia és Egyiptom teljes telekommunikációs hálózatokat állított le. A kormányok célja az volt, hogy hátráltassa a Facebookon, Twitteren és mobiltelefonon iszervezett tüntetéseket, valamint hogy megállítsa a forradalomról készült képek és videók elterjesztését.
 
Egyiptom a forradalom kirobbanása előtt sem az internet szabályozása mellett tette le a voksát. Böngészni és blogokat vezetni szabad volt Hoszni Mubarak kormányzása alatt, ám a túlzottan kritikus hangot megütő netezőket gyakran letartóztatták a hatóságok. A harminc éven keresztül hatalmon levő elnök lemondása az RSF szerint nagyobb szabadságot hoz majd, azonban az ország egyelőre nem került le az újságírószervezet listájáról.

A kínai Nagy Tűzfal az elrettentő példa

Az emberi jogi szervezetek és a szakértők egyaránt Kínát hozzák fel elrettentő példaként az internet szabályozásával kapcsolatban. Az ázsiai ország ugyanis teljesen nyíltan cenzúrázza az internetet, a kínai online tartalmak vizsgálatát több ezer fős állami apparátus végzi, sehol másutt a világon nem gyakorolnak ilyen erős kontrollt a világháló felett.

Forrás: AFP
Gyerekeket tanítanak az internet helyes használatára Kínában

A külföldi honlapokhoz csak a kormányzat által létesített, a megbízhatónak ítélt tartalmakat átengedő tűzfalrendszeren keresztül férhetnek hozzá az internetezők. Ennek eredményeként például a Tibettel vagy a Tienanmen téri diáklázadással kapcsolatos oldalakat, és számos külföldi sajtóterméket nem érhetnek el a kínai netezők. Ennél is aggasztóbbnak tartja az újságírószervezet azt, hogy a rendszert kritizáló véleményük miatt jelenleg közel nyolcvan internetezőt tartanak börtönben.

Webcímeket foglalnak le az amerikaiak

Az Egyesült Államok valósította meg talán legjobban az internet szabályozását. A hatóságoknak joga van lefoglalni a törvénysértéshez, illegális javak terjesztéséhez használt oldalak domanneveit, ezzel jelentősen megnehezítve a jogsértő szájtok elérését. Sok esetben a jogsértő oldalak új néven folytatják tevékenységüket, a felhasználókat pedig fórumon értesítik az új címről. Tavaly óta mintegy százhúsz webcímet foglaltak le a hamisítás és kalózkodás ellen küző hatóságok.

A legjobb indulattal összeállított szabályozási törekvések is rejtenek veszélyt. Még a Franciaországhoz vagy Dél-Koreához hasonló demokratikus országokban is tiltakozásokat váltanak ki a szólásszabadságot sértő, az információhoz jutás alapvető emberi jogát korlátozó lépések. A Reporters Without Borders is egyetért azzal, hogy a gyermekpornográfiához hasonló káros tartalmakat szűrni kell, ám a szervezet csak olyan megoldásokkal elégedett, amelyek átláthatóan működnek, és emiatt nem lehet cenzúrára használni őket.