Itt a kütyü, amin jó .pdf-et olvasni?

Laptopon rémes olvasni, de táblagépen is csak egy fokkal jobb. Kipróbáltuk a PocketBook óriáskijelzős, pdf-olvasó szuperolvasóját, az InkPadet.

Úgy tűnik, a mindent felforgató e-könyv-forradalom elmaradt. Az e-könyv itt van, és valószínűleg marad is, de nem látszik, hogy végleg felforgatná a könyvpiacot és olvasási szokásainkat. Ki is maradtam ebből, de nem bántam. Viszont rengeteg .pdf formátumú dokumentumot olvasok, elsősorban táblagépen. Annak erős fényű képernyője bántja a szemem, de kinyomtatni sem szeretnék mindent.

Mi az, amin jó .pdf-et olvasni?

Ezért elkezdtem nézegetni az e-könyv-olvasókat, hiszen Béla kollégámat is sokszor látom átszellemült arccal olvasni a Kindle-jét, amit a zakója zsebéből szokott előhalászni. Megérdeztem tőle, hogyan boldogul a kütyü a .pdf fájlokkal? „Ó, nagyon egyszerűen, csak áttöltöm, elforgatom a képernyőképet, kicsit nagyítok rajta, és kész.”

A Pocketbook InkPadet érintőképernyőn át lehet kezelni Forrás: Origo

Ez nem pont az a válasz volt, amiben reménykedtem. Marad a fájl konvertálása? Nem elég, hogy sok .pdf-et olvasok, a dokumentumok jelentős része nem latin betűs: hárman is próbáltak nekem cirill betűs újságokat átkonvertálni, de egyikük sem tudott olyan formátumot készíteni, amit a Kindle helyesen meg is jelenített volna. Totális kudarc. Szétesett szöveg, rosszul tördelt sorok, katasztrófa.

Nagy képernyős és egyszerű kezelni

Más megoldás kell: a PocketBook egyik terméke, az InkPad egészen érdekesnek tűnt a 8 colos, ráadásul nagyfelbontású képernyője miatt. A tesztelésre kapott példány fekete dobozban érkezett, a csomagolása jól néz ki, ha valaki erre gerjedne.

Nincs benne felesleg, csak egy kábel, amivel a számítógéphez csatlakoztatható. E-könyvhöz e-leírás jár, de azzal nem foglalkoztam. Ha egy ilyen egyszerű kütyühöz leírás kell, már megette a fene. Nem kellett: logikus, érthető egyszerű eszköz.

A betűméret szabadon állítható Forrás: Origo

Alapjáraton 4 gigabájtos a háttértárja, ez külön kártyával 32 gigabájtig bővíthető: akinek ez nem elég, az hazudik. A PC-ről gyorsan átmásoltam rű néhány .pdf-fájlt – köztük cirill betűseket is – valamint e-könyveket (.epub formátumban), Rejtőt és Aszlányit, a ’70-es években eltüntetett Ada Kale legismertebb szülöttét (azon a dunai szigeten keresték a földi paradicsomot a bicsérdisták).

Csoda történt!

Bekapcsoltam, és csoda történt: a cirill betűs pdf probléma nélkül megjelent. És olvasható volt: a 8 inch sokat számít. És egészen jó volt. Én meg elégedett. Két napig. Akkor feltűnt, hogy valójában kicsik a betűk – a kényelmes olvasáshoz nagyítani kellene. Vagy elforgatjuk a dokumentumot 90 fokban – és akkor már pont ott tartunk, mintha Kindle lenne a kezünkben. Konvertáljuk a pdf-eket? Az eredmény még így is sokkal jobb lett, mint a Kindle esetében. Jobb, de nem tökéletes.

A képernyő tetszett. Az e-ink sokkal kellemesebb az e-könyvek olvasásához, mint bármelyik tablet, a beépített háttérvilágítás derengése fokozatosan adagolható, és nem zavaró, sőt. Wifin keresztül elérjük az internetet, ha nagyon kell. Ha e-könyvet olvasunk, két gombbal lapozhatunk előre-hátra. Vagy az érintőképernyőt használhatjuk. Azt nem mondanám, hogy a sebessége valami elképesztő, de ez nem számít: olvasni jó rajta.

Forrás: Origo

Háromszor lefagyott a szoftver, újraindítottam. Két nap után a fogását is megszoktam. A műanyag ház tapintása ugyanis olyan, hogy eleinte féltem, kicsúszik a kezemből. Érezhette ezt a gyártó is, elvégre a hátlapjára ragasztottak egy csúszásgátló csíkot. De csal egyet. Ha jobb kézben fogtam, rendben is volt. Ha áttettem a bal kezembe, retteghettem. Vajon mennyibe került volna mindkét oldalra rakni belőle?

Két kézzel kell tartani

Igazság szerint olvasás közben leginkább két kézzel kell fogni. Mert bár jó 8 colos képernyőn olvasni, a gép ettől nagy is lett. Az pedig fel sem merül, hogy betegyük a zakónk zsebébe, és ingázás közben békésen olvasgassunk. Az InkPad helye a táskában van. De nem is ez volt a legnagyobb csalódás – elvégre ez adottság. Nagyobb képernyőt akarok? Ahhoz nagyobb gép kell, és kész.

Más vette el a kedvem: az ára. Néhány héttel ezelőtti próbánk során még nagyjából 70 ezer forintot kérnek az InkPadért. Azóta néhány helyen olcsóbb lett, de még mindig 60 ezer körül van.

Pocketbook InkPad Forrás: Origo

Képtelenség, hogy ennyit adjak egy e-olvasóért. A felét igen, 30 ezret, talán 35 ezret is megérhet, de a 60-70 ezer nevetségesen sok. Miért? Mert 30 ezerért már van Kindle, 50 ezerért pedig Kindle Paperwhite is - beépített világítással, kisebb képernyővel. És bár lehet utálni a kizárólagosságra törő ökoszisztémákat (mint amilyen az Apple vagy az Amazon), és az sem feltétlenül szimpatikus, ahogy letarolta a könyvkiadást és –kereskedelmet, az igazság az, hogy az Amazonban még nem csalódtam.

Az ár mellett ez egy újabb érv a Kindle mellett. A .pdf-eket meg legfeljebb továbbra is táblagépen olvasom. A világon nem lehet minden tökéletes.