A lehallgatás beszüntetését követelték az ügynökök is

2015.03.30. 16:52

Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) már a Snowden-botrány kirobbanása előtt fontolgatta, hogy le kéne állítani a megfigyelési programot.

Az NSA tervbe vette az Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumok megjelenése előtti hónapokban, hogy megszünteti a telefonhívások tömeges megfigyelését, derült ki az AP jelentéséből. Egykori és jelenlegi hírszerzési tisztségviselők úgy vélték, nem hoz olyan eredményt, amiért megérje az ilyen szintű költekezés.

Tartottak a lakosság reakciójától

A hivatalt egyre több kritika érte, elsősorban amiatt, mert a telefonhívások rögzítése és tárolása rendkívüli költséggel járt, de a terrortámadások felderítésében már nem szolgáltattak elegendő bizonyítékot. Ráadásul egyre jobban tartottak a lakosság reakciójától is, mi lesz, ha egyszer lerántják a leplep a műveletről. Egyre többen követelték az ügynökségnél a program leállítását, a folyamat el is kezdődött, de nem volt elég gyors: a kémbotrány 2013 nyarán - még leállítása előtt - kirobbant.

Foggal-körömmel védték

Természetesen ezek után nem volt mit tenni, az NSA teljes mellszélességgel védte megfigyelési és lehallgatási módszereit, mondván az a merényletek megakadályozásában kulcsszerepet játszott. A jelentésből azonban jól látszik, maguk az ügynökök sem voltak erről meggyőződve, sőt.

Keith Alexander, az NSA akkori igazgatója a kongresszus előtt úgy nyilatkozott, az adatgyűjtés 54 terrorcselekményt akadályozott meg. Ennek hatására döntöttek úgy, hogy nem változtatnak a megfigyeléseket lehetővé tevő hazafias törvényen (Patriot Act). Pedig maga Barack Obama elnök tanácsadói is azt jelezték, a program nem éri meg anyagilag, és “elfogadhatatlan” adatvédelmi kockázatokkal jár.

Nyáron lejár a jogszabály hatálya

A New America Foundation szerint a 9/11-es terrortámadástól egészen 2014-ig 227, al-Kaidához köthető személy közül mindössze 17-hez jutottak el a hívásinformációk alapján, s mindössze egy esetben született ítélet - egy San Diego-i taxisofőr Szomáliába küldött támogatása kapcsán. Eközben a hívások rögzítése és tárolása becslések szerint évente 3,4 millió dollárt emésztett fel.

Az említett hazafias törvény 215-ös cikkely hatálya júniusban lejár, kérdés, mi lesz a sorsa? A szenátorok és kongresszusi képviselők döntésére vélhetően befolyással lesz, hogy az ügynökségen belül is kétségbe vonják a tömeges adatgyűjtés hatékonyságát.