Mostanában, mikor abszolút reneszánszukat élik a képregényhősök a filmvásznon (Pókember, X-Men, Penge és társaik) és népszerűségük minden eddigit meghalad, az ember azt gondolná, hogy a stúdiók mindent megtesznek, hogy hőseiket a tévéképernyőn is népszerűsítsék. Új szelek fújnak a tévésorozatok világában, és egyre több képregényhős elevenedik meg a tévében.

Bár napjainkban is rengeteg képregényhős kalandjait láthatjuk itthon és külföldön is a televízióban, de ezek szinte kivétel nélkül a rajzfilmcsatornák műsorválasztékát szaporítják, holott a közvélekedéssel ellentétben sem a képregényfilmek, sem magának a képregénynek a műfaja sem (csak) gyerekműfaj.

A képregényből készült tévésorozatok sorát természetesen a klasszikus, legrégebben alkotott karakterek nyitották meg. Az Adventures of Superman (Superman kalandjai) című sorozat George Reeves főszereplésével 1952-ben debütált a képernyőkön, és a műfajban remek teljesítménynek számító 6 évadot, azaz 103 epizódot ért meg. Sikerét többek között a hasonló, szuperhősökkel operáló sorozatok teljes hiányának is köszönheti. Ahelyett, hogy megindult volna az igazi képregény-dömping, meglepő módon egészen 1966-ig kellett várni, míg a másik klasszikus, 30-as évek végén keletkezett karakter, a Denevérember is képernyőre. került. Adam West Batman-jére talán mi is emlékszünk, hiszen itthon is vetítette a Viasat3 a mai szemmel kissé mulatságosnak ható sorozatot.

A tévés képregények aranykorát a hetvenes évekre tehetjük, hiszen ekkor került például képernyőre a legnépszerűbb karakter, a Csodálatos Pókember Nicholas Hammond főszereplésével, de a sorozat 14 rész után befulladt, valahogy nem találkozott a rajongók ízlésével, akik sok karaktert hiányoltak az adaptációból. Jóval sikeresebb volt azonban a Hulk-ból készült tévésorozat, mely Bill Bixby főszereplésével nem kevesebb, mint 5 évig bérelte ki magának helyet a képernyőkön. Bár a zöld szörnyeteg Jekyll és Hyde-szerű kalandjai közel sem olyan sikeresek papírváltozatban, mint a piros-kék nyolclábú imitátoré, mégis a megvalósítás, illetve az adaptáció pontossága sokak kedvencévé tette a figurát. Még a Hulk 77-es indítását megelőzően biztató próbálkozás, többek között az 1974-ben indult és 28 részt megért Shazam! mely Captain Marvel kalandjait kísérte nyomon, valamint a Lynda Carter főszereplésével készített Wonder Woman (Csodanő), mely képregényt nemsokára mozifilm formájában is láthatjuk.

Hulk is képregényben kezdte

Ha egy üzlet egyszer beindul - gondolnánk naivan. De nem. A 70-es évek fellángolását egy újabb bealvás, egy ismételt hibernáció követte és a 80-as években megint főleg rajzfilmekre szűkült a tévés képregények piaca. Az élőszereplős műfajt az 1988-as Superboy keltette fel a tetszhalottságból, a sorozat pedig négy éven és száz részen át bizonyította, hogy igenis szükség van ilyesmire is. Nem is volt meglepő, hogy ismét aktivizálta magát a szakma, sercegtek a forgatókönyvírók tollai, és kreatív elmék próbálták egymást túlharsogni az újabb és újabb szuperhősök neveit kiabálva.

A leggyorsabb válaszlépés (nomen est omen) a világ leggyorsabb emberének, Flash-nek a nevéhez fűződik. A John Wesley Shipp által alakított, kettős életet élő szuperhős bár csak egy évadot töltött el a nézők otthonaiban, mégis nagy rajongói bázis épített ki magának. Rövid életét a szakértők azzal magyarázták, hogy a sorozat túl komplex volt az átlagos néző számára. A Flash-hez hasonlóan ugyancsak 1990-ben került képernyőkre a Swamp Thing (Mocsári izé), mely annak ellenére, hogy nem örvendett akkor közismertségnek, mint mondjuk Superman vagy a Pókember, mégis 1992-ig tartózkodott a képernyőkön. Távozása után egy évvel indult el az itthon talán legismertebb, a magyar nyelven is látható képregény-sorozat, a Lois és Clark: Superman legújabb kalandjai (Lois and Clark - The New Adventures of Superman), melynek főszereplője Dean Cain, valamint a ma már a Született feleségek sztárjaként tündöklő Teri Hatcher volt. 1997-ig, 88 epizódon keresztül mentette meg Clark Kent szuperhős-alteregója a világot Lex Luthor-tól, majd a sorozat végeztével egy ideig ismét álomba szenderült a műfaj.