Elszalad a magyar, ha jön a kamera

A Viasat3-on március 12-én indult útjára a piros taxi, amivel Gianni Annioni járja Budapestet - a felvett utasoknak nem csak nem kell fizetniük a fuvarért, de ha pár kérdésre jól válaszolnak, még egy kis készpénzt is kapnak. A legnagyobb összeg 75 ezer forint volt, amit hazavitt egy gyors és művelt utas, ugyanakkor sok szórakoztató eset is történt. A magyarul egészen jól - és sokat - beszélő vidám olaszt faggattuk az elmúlt évekről, a mostani műsorról, a magyar lélekről.

- Számos magyar tévéműsorban szerepeltél már. Szaladjunk végig rajtuk: hogyan emlékszel vissza a Fantasztikus Európá-ra?
- Egy nagyon jó és szórakoztató műsor volt. Elég régen, hét évvel ezelőtt ment, és ha lenne folytatás, nem mondanék nemet egy felkérésre.

- Utána jött a Lazac a TV2-n. Hogy bírtad?
- A reggel ötórás kelést nagyon nehezen, az kemény dolog, újra nem is vállalnám. A társaság viszont jó volt, ott tanultam igazán sokat a tévés szakmáról. Egyfajta tanulópálya volt számomra, megszoktam az élő műsort. Tanárt is akkor kaptam magam mellé először.

- Lucifer, Alföldi Robival?
- A TV2-es beszélgetős műsorban azt éreztem néha, hogy nem passzolok oda. Alföldi egy mély érzésű, analizáló ember, aki sokat filozofál, én meg néha egyáltalán nem voltam képben. Akadtak percek, amikor kiestem a beszélgetésből, egyszerűen azért, mert nem láttam azt a magyar filmet, amiről szó volt, vagy nem ismertem azt a magyar regényt, amire hivatkoztak. A szókincsem is szegényes volt még. Akkoriban rádióztam is, másfél évig dolgoztam a Rádió Caféval. Két műsorom volt, heti két adás, csütörtök délután és ugyanaznap este. Beültem, beszéltem, nem a pénzért csináltam.

- Volt még egy társkereső show a TV2-n.
- Ez volt az All You Need Is Love - Ha te is akarod. Csizmadia Gergő vezette korábban, én csak később érkeztem. Hét adást vettünk fel, ezek lementek a képernyőn, majd a műsor megszűnt. Itt szeretném elmondani, hogy sokan összeomlanak, ha megszűnik egy műsoruk, de én nem ilyen vagyok, ez az élet rendje. Ha egy tévéműsort levesznek, az nem tragédia. A társkereső után még volt munkánk a TV2-vel, volt a Napköztársaság, egy hét forgatással a Maldív-szigeteken.

- Utána már jött az MTV. Hogy kerültél a közszolgálati csatornára?
- 2005 novemberében kezdődött a Kell 1 pasi, erre hívtak. 16 adás ment le, de amire igazán összerázódtunk volna, megszüntették. Ha bizonytalanságot érzel, ha a hátad mögül nem jön biztatás, akkor nehéz dolgozni. Szerintem csak az igazán nagy nevek, a régi tévések érzik a biztonságot, mint Vágó, Fábry, amúgy sokan vannak úgy vele, hogy bármikor lecserélhetőek. Ez a műsorfajta amúgy Olaszországban sikerrel megy, ott kissé más a mentalitás.

- Tisza Katával dolgoztál együtt: könnyű volt?
- Nekem jóval több tévés tapasztalatom volt, mint neki, így nekem kellett volna segíteni jobban őt. Együtt fejlődhettünk volna még, de vége lett a műsornak, nem is lesz folytatás. Utána még volt szó arról, hogy az MTV-n lesz egyfajta utazási magazin, velem, amiben lett volna gasztronómia, kultúra, minden. Nem hagyományos utazási műsor lett volna. Beszéltünk róla, voltak ötletek, de aztán csend lett körülötte.

- Ekkor jött a Viasat 3?
- Igen. Behívtak, egyszer megnéztek, majd értesítettek, hogy velem forgatnák a Taxikvízt. Belevágtam, és nem bántam meg, mivel ennél a csatornánál lehet fejlődni, adnak időt, van mozgástér, és meghallgatják, ha akarsz valamit. Mivel én az arcomat adom egy műsorhoz, én vagyok a képernyőn, jó, ha elmondhatom, hogy miképp és mit változtatnék. A Viasat mögöttem áll, és nem tárgyként néz rám, meghallgatják, amit mondok. Persze nem vagyok erőszakos.

- Fejlődött a taxis kvíz az első naphoz képest?
- Mindenképp, szerintem látható a javulás. Jobb lett a kommunikáció is. Sokat gondolkodtunk azon, mit lehet hozzátenni egy ilyen műsorhoz. A forgatások nemrég leálltak, bár a kvíz még megy. Remélem, hogy lesz folytatás ősszel, mert szerintem ez sikeres formátum. A Viasat is fejlődni fog, tudják, merre tart a tévé, nem csak sorozatokat adnak.

- Sokat tanultál a magyar kultúráról a kvíz alatt?
- Persze. Megvallom, szamár vagyok pár témához, de ez inkább azért van, mert én a Római Birodalom meg Olaszország történetét tanultam, nem a magyar királyokkal foglalkoztam az iskolában, bár az Osztrák-Magyar Monarchia meg a világháborúk kapcsán azért szóba került Magyarország is. Az olasz iskolában volt szó a hunokról, Attiláról, de a magyar történelem annyira nem volt terítéken, így a kvíz során engem is érnek meglepetések. A suliban amúgy csak arra figyeltem, ami érdekelt, a többi tantárgy csak annyiban izgatott, hogy átmenjek év végén. Felkészültem a vizsgákra, aztán gyorsan elfelejtettem a számomra fölösleges dolgokat. Mellesleg sokat sportoltam, állandóan fociztam, így elment az idő is.

- A rokonszenves utazónak segítesz, a mogorvának nem?
- Ha beül mögém a taxiba egy jókedvű, kedves ember, akkor miért ne segítsek neki? Ha nincs kedve játszani, csak csendben brummog, akkor én sem vagyok jó fej vele. A világ amúgy arról szól, hogy mindennek megfeleljünk, egy ilyen tévés kvíz pedig feszültté tesz sokakat. Én majdnem mindig segítek, de néha nem értik. Egyszer például "Németország" lett volna a válasz, én németül mondtam pár szót, hátha kapcsol a játékos. Nem vette a lapot.

- Voltak vicces jelenetek?
- Volt olyan, amikor majdnem bepisiltem, úgy nevettem. Britannia lett volna a helyes válasz, de az utas nem tudta, csak hallgatott. Kértem, hogy mondja Angliát másképp, próbálja meg b-vel, erre rávágta, hogy "Bangila"! Aztán volt egy hölgy, aki szinte mindenre azt válaszolta, hogy nem tudja. Javasoltam viccesen, hogy hívjon fel valakit segítségképp, olyat, aki nagyon okos, mondjuk Einsteint. Erre a nő komolyan válaszolta, hogy nem ismeri őt, nem tudja felhívni.

- Mennyit lehet nyerni a kvízben?
- Nem osztunk milliókat, de ez a játék másról szól. Itt az a lényeg, hogy a fuvar ingyen van, és közben jól érzed magad, játszol. 8-10 kilométert taxizol ingyen, és minden, amit nyersz, talált pénz, mintha az utcán heverne. 75 ezer volt a legtöbb, amit elvittek egyszerre, de 25 ezerig sima az út, mivel az első öt kérdés egyszerű, minimális tájékozottságot, műveltséget feltételez.