Felgyorsul a Tűzvonalban

Hábermann Jenő, az MTV vasárnap esti krimijének producere úgy látja, hogy a körülményekhez képest élvezhető, emberi sorsokra épülő dramatikus művet tett le az asztalra - mert azt hangsúlyozza, hogy a Tűzvonalban nem hagyományos krimi, de még kevésbé akciósorozat. A nézettséggel elégedett, az internetes hozzászólások sem gyalázzák a sorozatot, annak ellenére, hogy a külföldi produkciókhoz képest jóval szerényebb a költségvetés.

Térjünk vissza a kezdetekhez! Mindenki egyből bólintott a felkérésre?

- Igen. Úgy látom, hogy a színészek ki vannak éhezve a tévés munkákra - főleg persze a színházban játszó fiatalok, akiket nem ismer az ország. A meglévő alternatívák közül, a rendezők javaslatait figyelembe véve, végül is én választottam. Meg lehetett velük állapodni a honoráriumokban. Aki filmezett már, tudja, mit jelent az, amikor a filmesek gyakran csak 3-5 percet vesznek fel egy nap, nekünk 13-14 percet kell rögzítenünk. És ez mindent elmond. Emberfeletti munkát végeznek a színészek és a stáb is. Nagyon feszes tempójú a munka, de mégis jókedvű.

Senki nem morgott a vártnál kevesebb pénz miatt?

- Aki szerződött, az tudomásul vette a lehetőségeinket. Barabás Béci, a film zeneszerzője például messze túlteljesítette a szerződésben vállalt feladatát. Ott 60 percnyi aláfestő zene elkészítése szerepelt, de a film láttán, és Soós Péterhez fűződő barátsága miatt, úgy döntött, térítésmentesen mind a 17 résznek külön-külön elkészíti az aláfestő zenéjét, és még a keveréseknél is ott ül. És csak megköszönni tudom a fáradozását.

Stohl balesete miatt mennyit csúszott a forgatás?

- Körülbelül két hetet. Balszerencse, az orvos szerint kódolva volt, ez bármikor, bárhol megtörténhetett volna.

Gondolom, a forgatókönyvet is jelentősen át kellett írni.

- Az egy dolog, de annál nagyobb probléma, hogy nem kronológiában forgatunk. Egy-egy helyszínen felveszünk mindent, ami ott játszódik. Helyenként úgy kellett forgatnunk, hogy nem látszódhat a gipszes lába, a sérülés. Az új részeknél Bordást meglövik, kórházba kerül, majd sérülten látjuk őt a hátralevő részekben.

A rendőrség nem szólt bele a cselekmény alakításába?

- A forgatókönyvek írásában Fonyódi Tibor konzultált Garamvölgyi Lászlóval, aki egyébként, mint író is részt vett a munkában. Továbbá szakmai látogatásokat tett különböző kerületi kapitányságokon. Az írás során igyekezett figyelembe venni a kapott instrukciókat. De - és ezt szeretném kihangsúlyozni - ez egy fikciós, dramatikus, játékfilmes eszközökkel készülő sorozat. Nagy szerencsénk van, hogy Bencze József főkapitány úr és Garamvölgyi László tud gondolkodni filmesen is. Tudják, hogy ma ebben a modern, számítógépes világban, ahol a gyerekek amerikai akciófilmeken nőnek fel, nem lehet másképp filmet gyártani. Egyébként minden "szabálytalanság", ami a filmben történik, dramaturgiailag abszolút védhető. Bordást lefokozzák, a családi élete romokban. Nem érdekli, hogy mi lesz vele, amikor a cellában a plafonba lő. Sőt, azt akarja, hogy kirúgják. Vagy, amikor két nőt szabálytalanul járőrbe küld. Kriszta és Pircsi, a két ellenség, egy közös akció során békülnek ki és lesznek barátnők. Tehát a filmben, Bordás mindkét esetben elérte a célját. Vallott az elkövető, és két embert összebékített.