Biztonságosak a sertésekből átültetett szervek?<br/>

Egy angol tudósok által vezetett kutatócsoport véleménye szerint a sertésekből az emberekbe történő szervátültetés nem jár fertőzésveszéllyel.

A cambridge-i egyetem biológusai által közölt tanulmány azt állítja, hogy azok az emberek, akikbe sertésekből származó szerveket ültettek át, nem kaphatnak gyógyíthatatlan fertőző betegségeket. Világszerte nagyon tartanak az efféle eljárásoktól, mivel lehetséges, hogy egy ugyanolyan gyógyíthatatlan járvány veszi kezdetét, mint amit a valószínűleg csimpánzokból származó HIV-vírus alakított ki.

Szunnyadó vírusok

Milyen problémák léphetnek fel a kilökődésen kívül? A legtöbb félelemre egy olyan vírus ad okot, amely a disznók DNS-ének állandó része és nemzedékről nemzedékre továbbadódik. A jelenlegi kutatások során a szervátültetésen átesett személyekben keresték e vírus fertőzésének a nyomait. A vizsgált személyek vagy bőrátültetésben részesültek, vagy olyan cukorbetegek voltak, akik sertésekből származó hasnyálmirigysejteket kaptak.

Ezek az eredmények sok tudós szerint nagyon ígéretesek és új lendületet adnak a xenotranszplantációnak. Mások azonban felhívják a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a más fajokból származó szervekhez kapcsolódó etikai és technikai problémákat. Nem szabad elhallgatni például, hogy egyes kutatóknak speciális laboratóriumi körülmények között sikerült disznóvírusokat emberi sejtekbe juttatniuk. A jelenlegi kutatások negatív eredményei nem csak azt jelenthetik, hogy nem történt fertőzés, hanem azt is, hogy nem tudjuk kimutatni a vírusokat.

A xenotranszplantációk rövid története

Az élő szervek és szövetek állatokból emberekbe való átültetése hosszú múltra tekint vissza, de csak az 1960-as évektől zajlik tudományosan megalapozott keretek között. Akkoriban az emberi donorok még szinte egyáltalán nem voltak elérhetők, és ígéretesnek tűnt az állati szervek felhasználása. A remények 1972-ben tovább fokozódtak egy olyan hatékony gyógyszer bevezetésével, amely minimálisra csökkentette a kilökődés kockázatát. 1992-ig általában csimpánzok és páviánok szerveit használták, de ebben az évben először egy disznó mája mentette meg egy páciens életét, amíg emberi májat találtak neki.
1995-ben használták az első genetikailag módosított állati szervet. Ismét csak egy disznó májáról volt szó, amelyet úgy változtattak meg, hogy az emberi szervezet védekező rendszere kevésbé támadja meg. A májat bekapcsolták a beteg vérkeringésébe, de a testén kívül tartották.

Mérföldkövek - egyelőre teljes siker nélkül

1682-ben egy kutyából származó csontot használtak fel egy orosz nemes sérült koponyájának javítására. Az operáció sikeres volt, de kiváltotta az egyház haragját.
1963-64-ben páviánokból származó veséket ültettek át hat betegbe az Egyesült Államokban. A páciensek 19-98 napig maradtak életben.
Szintén 1963-64-ben csimpánzokból származó vesékkel kísérleteztek, amelyeket 12 beteg kapott meg az Egyesült Államokban. A legtöbben két hónapon belül meghaltak, de egyikük 9 hónapig maradt életben a szerv kilökődése nélkül.
1964-ben egy 68 éves emberbe csimpánz szívét ültették át, de mindössze két óráig maradt életben.
1969-74 között három gyerek kapott csimpánzmájat, de mindössze 1-14 napot éltek. 1977-ben egy 25 éves asszonyba páviánszívet ültettek át - a kilökődésig mindössze hat óra telt el. 1984-ben egy újszülött kapott páviánszívet Kaliforniában. Az immunrendszert gyengítő gyógyszerek ellenére mindössze 20 napot élt.
1992-ben egy új, négy hatóanyagból álló gyógyszerrel kísérleteztek egy pávián májának átültetése során. Az eljárás sikeres volt: kilökődés nem történt. 71 nap múlva a beteg agyvérzésben halt meg.
1992-ben sertésekből származó májakat ültettek át két betegbe, hogy életbe tartsák őket, míg emberi májat találnak. 32 óra múlva mindkettő meghalt.
1993-ban páviánból kinyert csontvelőt és vesét ültettek át egy betegbe, ugyanazt a gyógyszer-kombinációt alkalmazva, mint az 1992-es sikeres eljárás során. Kilökődés most sem történt, de a legyengített immunrendszer 26 nap múlva megadta magát a fertőzőbetegségeknek.
Mint látható, a xenotranszplantációnak még sokat kell fejlődnie. Az állatok véleményét persze senki nem kérdezi erről...

S. T.

Ajánló:

A jelenlegi hazai szabályozás, nemzetközi kitekintés, lehetséges hazai alternatívák.