Végre repül a Discovery<br/>

Négy halasztást követően, október 11-én helyi idő szerint 19.17-kor startolt a Discovery, hogy legénysége végrehajtsa a 100. űrrepülőgépes küldetést. A NASA videóinak segítségével az űrhajósok szemszögéből is végignézheti a felszállást!

Fotó: Reuters

a nagy hajtóanyagtartály és a főhajtómű egyik alkatrésze az időjárási viszonyok egyik meglazult darabja

A felszállás teljesen simán zajlott. A Discovery a tervek szerint pénteken, hazai idő szerint 19.43-kor csatlakozik a Nemzetközi Űrállomáshoz.

A NASA videóinak segítségével az űrrepülőgép kabinjában élheti át a felszállás "megrázó" pillanatait!

A Discovery útja (STS-92) az egyik legösszetettebb küldetés a Nemzetközi Űrállomás összeszerelésének első fázisában. A legénység elsődleges feladata a Z1 jelzésű oszloptartó szerkezet felszerelése a Unity-1 amerikai modulra, az űrrepülőgép robotkarjának segítségével. A Z1 a napelemek rácsszerkezetének alapeleme, amelyet a Unity "felső" részére, vagyis a Földdel átellenes oldalra szerelnek fel. Ehhez rögzítik majd az űrállomás első időszakban történő energiaellátását biztosító napelemek rácselemtartóit.

Világos színnel a két új elem, amit a Discovery legénysége szerel fel a Unity modulra: felül a Z1 oszloptartó, alul a PMA3 kikötőelem

A Z1 csatlakoztatása után a legénység 4 napon keresztül összesen 30 órányi űrhajón kívüli munkát ("űrsétát") hajt végre. Ennek során csatlakoztatják a Unity és a Z1 közötti táp- és adatkábeleket. Ezt követően a Unity "alsó" (Föld felé néző) oldalán egy újabb kikötőelemet helyeznek el (PMA3), amelyhez később az űrrepülőgépek csatlakozhatnak. A Unityn jelenleg két kikötőszerkezet van: a PMA1 a Unity és a Zarja modulok között létesít kapcsolatot, míg a PMA2-höz jelenleg az űrrepülőgépek dokkolnak. A PMA2 várhatóan decemberben leszerelésre kerül - egy újabb űrrepülőgépes küldetés során -, mivel a tervek szerint januárban induló amerikai kutatólaboratórium-modul csatlakozik a helyére.

A Discovery legénysége (balról jobbra): a gép pilótája a csapat egyetlen hölgytagja, Pamela Melroy; a parancsnok Brian Duffy;, Mike Lopez-Alegria és Jeff Wisoff, illetve Leroy Chiao és Bill McArthur párosával hajtják végre az űrhajón kívüli munkákat, a robotkart pedig a japán Koicsi Vakata működteti

Ha minden rendben megy, a Discovery október 20-án, hazai idő szerint 15.37-kor válik le az űrállomásról, s október 22-én, 20.10-kor landol a Kennedy-űrközpontban (szintén hazai idő szerint). Ezután mindössze nyolc nappal, egy orosz Szojuz-űrhajó fedélzetén elindul a Nemzetközi Űrállomás első állandó legénysége: William Shepherd (amerikai), Jurij Gidzenko és Szergej Krikalev (oroszok). A NASA még ebben az évben szeretné felvinni azokat a nagy napelemtáblákat, amelyek az energiát szolgáltatják az űrállomás részére.

Az energiaellátással azonban jelenleg problémák vannak, így a terv módosulhat. A Zvezda modul nyolc akkumulátorából kettő nem kielégítően üzemel, s a repülésirányítók fontolgatják annak lehetőségét, hogy a Discovery legénysége megvizsgálja a helyzetet. Mivel azonban az űrhajósok ilyen feladatra nincsenek kiképezve, a nyilvánvaló problémák megoldásán túl (pl. egy esetleges csatlakozási hiba megszüntetése) valószínűleg nem sok mindent tudnak csinálni. Mivel a hó vége előtt új akkumulátorok beszerelésére nincs lehetőség, nem kizárt, hogy az első állandó legénység október 30-ára tervezett startját is el kell halasztani. Az is felmerült, hogy az energiaellátás megnyugtató megoldására előbb viszik fel a napelemtáblákat, s csak utána indulnának az első lakók. Egyelőre nincs döntés az ügyben.

A Nemzetközi Űrállomás jelenlegi formájában. A modulok alulról felfelé: Unity 1 (amerikai), Zarja (orosz-amerikai), Zvezda (orosz). Utóbbihoz egy Progressz M1 teherűrhajó csatlakozik.

A Discovery aktuális útja mérföldkő a NASA történetében, mivel ez a 100. űrrepülőgépes küldetés 1981. április 12-e, az első repülés óta.

S. T.

Ajánló:

A NASA videóinak segítségével az űrrepülőgép kabinjában élheti át a felszállás megrázó pillanatait! Miért kell az űrállomás? Megéri? Mikor készül el? Milyen lesz a tudományos program? Lesz-e magyar részvétel? Mindezekre a kérdésekre választ kaphat Both Előd kitűnő cikkéből, amely teljes áttekintést nyújt a témában. A küldetés részletes bemutatása a Spaceflight Now honlapján, képek videók és animációk kíséretében. További részletek a felszállásról angol nyelven a Spaceflight Now oldalain. A küldetés hivatalos oldala a Kennedy-űrközpont honlapján.

Korábban:

Az Atlantis űrrepülőgép szeptemberi útjának részletes bemutatása. A Discovery legénysége a 100. űrrepülőgépes küldetés keretében egy nagyméretű vázelemet szerel fel a Nemzetközi Űrállomásra. Ismerje meg közelebbről a Space Shuttle rendszert, minden idők legbonyolultabb technikai eszközét! 2000. október 9. Előbb egy rögzítőelem titokzatos viselkedése, majd a főhajtómű egyik létfontosságú alkatrészének nem megfelelő működése miatt a 100. űrrepülőgépes küldetés legkorábban kedden, hazai idő szerint 2.05-kor indulhat. 2000. október 10. Egyelőre nincs szerencséje a NASA-nak a 100. űrrepülőgépes küldetéssel: előbb két technikai probléma hátráltatta a fellövést, legutóbb pedig a rossz időjárási viszonyok miatt kellett elhalasztani a startot. 2000. október 11. Ha nem kísértene a Challenger 1986-os tragédiája, azt írhatnánk, hogy valóságos átok ül a 100. űrrepülőgépes küldetésen. Egy meglazult apró alkatrész miatt kedden este ismét elhalasztották a startot.