Kisbolygó-akta: átmenetileg lezárva

A Társalgó vendége volt Horváth András űrkutató-csillagász, aki a legújabb pályaadatok alapján végleg megnyugtatta a kedélyeket, s látogatóink kérdéseinek színvonaláról is dicsérően nyilatkozott.

A Társalgóban számos látogató kérdezte Horváth András űrkutató-csillagászt, a budapesti Planetárium igazgatóját arról, hogy milyen forgatókönyv várható a kisbolygó és a Föld viszonyában.

dwd: Mit csinálnak azzal a szép kis cuccal, ami a Föld felé száguld?
HA: Megfigyelik.

_CaDgers_: Mekkora az esélye annak, hogy ez az égitest becsapódik?
HA: Elenyészően kicsi. A július 30-i adatok alapján már csak egy földközelítési dátum maradt, 2060 februárjában.

	Horváth András

Yed9: Igaz-e az, hogy évente úgy 25 aszteroida halad el mellettünk, amelyeket észre sem veszünk?

nagzBETEG: Az utóbbi években hány hasonló észlelés volt hasonló méretű égitestekre? Gondolok itt az 1 km-nél nagyobb földsúroló objektumokra.
HA: Jelenlegi adataink szerint 100-150 ilyen objektumot ismerünk, de ez nem azt jelenti, hogy ennyi van, hanem valószínűleg sokkal több - kb. 700-1300 darab.

Yed9: Adott esetben van-e lehetőség egy NEAR-hez hasonló űrszonda-program megvalósítására? Mekkora mennyiségű energia kell ahhoz, hogy akár meg lehessen mozdítani egy picit is ezt a hatalmas aszteroidát?
HA: Egy kisbolygó pályájának megváltoztatására az eszközök és a módszerek lényegileg készen vannak, azonban a kivitelezéshez nagy nemzetközi összefogásra lenne szükség. Ha van elég idő, a pálya néhány hidrogénbomba segítségével megváltoztatható, hogy a Földet elkerülje. A jelenlegi pályaszámolás alapján nem 2019-ben, hanem 2060-ban van valószínűsége a Föld erős megközelítésének, és addig még rengeteg idő van.

Xavie: Ha mégis becsapódik, akkor mit lehet tenni? Mi fog történni?
HA: Nem fog becsapódni. A három hetes megfigyelések feldolgozása azt mutatta, hogy egyre kisebb a valószínűsége a becsapódásnak. Figyelni kell a további megfigyelésekből meghatározott pályát, amit fél-egy év múlva már elég pontosan ismerünk majd.

Yed9: A veszély valós. Ön szerint ez az eset végre felrázza a közvéleményt, hogy cselekedni kell egy esetleges becsapódás megelőzése ellen a jövőben?
HA: Igen, a veszélynek a valószínűsége nagyobb mint 0, de nem hiszem, hogy a mostani eset felrázná azokat a döntéshozó embereket, akik elő tudnák segíteni egy nemzetközi megfigyelő hálózat és egy elhárító rendszer költségeinek előteremtését.

Yed9: Mit szól ahhoz, hogy Ausztrália kormánya sem támogatja a déli égbolt tüzetesebb megfigyelésére irányuló potom 1 millió dolláros tervezetet?
HA: Szomorúan veszem tudomásul, hogy nehéz a politikusokat befolyásolni, ha nem éreznek közvetlen veszélyt.

relita: Ekkora sebességnél a sebességcsökkentő robbantás sikeres lehet?
HA: A pálya kis módosításához nincs szükség arra, hogy a kisbolygót felrobbantsák, ezért is kellene minél messzebb a Földtől végrehajtani ezt a pályamódosítást.

relita: A kisbolygó veszélyességi foka a Torino-skálán 1-est kapott. Ez pontosan mit jelent?

LelCash_1ed: Hány százalékát tudjuk meg a mellettünk elhaladó, vagy felénk közelgő aszteroidáknak mi "kívülálló" emberek? Vagyis mennyire titkolják, gondolom, a pánik elkerülése végett?
HA: Mint a jelenlegi eset is mutatja, nem titkolják, ha olyan égitestet figyelnek meg, amely megközelítheti a Földet.

qwer: Statisztikailag nagyjából kiszámolható, hogy kb. milyen időközönként van esély egy nagyobb becsapódásra?
HA: Nagyméretű, több 10 km átmérőjű égitest becsapódásának a valószínűsége 60-80 millió év. Legutoljára 65 millió évvel ezelőtt volt egy ilyen becsapódás, amelynek hatása egy nagy fajkihalás volt. Az akkori becsapódás a Yucatán-félszigeten 200 km átmérőjű krátert ütött. A kisebb becsapódások időintervalluma sűrűbb.

A kisbolygó kapcsán látogatóink rákérdeztek a 10. bolygó elméletére is. Horváth András megerősítette Szatmáry Károly csillagász (Szegedi Egyetem) véleményét, mely szerint a Niburu-legendának semmiféle csillagászati alapja nincs. A látogatók megemlítették a Nemezis-elméletet is, amely szerint a Napnak van egy olyan kísérője, amely időnként katasztrófákat okoz, számos üstökösmagot térítve a belső Naprendszer felé. Horváth András elmondta, hogy Nemezis-elméletet egyelőre nem támasztják alá megfigyelési bizonyítékok.