"Napjainkban új fejezet nyílik a biológiában: minden most kezdődik, például a funkcionális genomikai- és őssejt-biológiai kutatásokkal. Boldog vagyok, hogy ennek én is részese lehetek - mondta a SOTE Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének vezetője a díj átvételekor.

A Tudományos Újságírók Klubja (TÚK) évek óta kiadja az Év Ismeretterjesztő Tudósa címet, s az Enciklopédia díjat adományozza az év legjobb ismeretterjesztő újságírói tevékenységéért. Az 1996-ban alapított díjat elsőként Simonyi Károly fizikaprofesszor vehette át, majd R. Várkonyi Ágnes történészprofesszor, később Csányi Vilmos etológiaprofesszor kapta annak elismeréseként, hogy a korábbi években a tudományos újságírók szavazatai szerint ők tették a legtöbbet a tudomány közérthető megjelenítéséért, népszerűsítéséért az írott és az elektronikus sajtóban a tudomány legkiválóbb művelői közül.

Falus András, az év tudósa

A 2001. év díjazottjai dr. Falus András immunológus, a SOTE Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének vezetője, illetve Herczeg János, az Élet és Tudomány főszerkesztője. Palugyai István, a TÚK elnöke a díjátadó ünnepségen elmondta, hogy idén rekordszámú szavazat érkezett - több mint hatvan tudományos újságíró adta le voksát.

Falus András a díj átvételekor tartott rövid beszédének elején az igazság, érthetőség és érdekesség fontosságát hangsúlyozta a tudományos ismeretterjesztés alapvető feltételeként. "Nem szeretem a tudós szót - kutatónak tartom magam" - mondta a professzor, hozzátéve, hogy egy nemrég hallott vicc szerint a tudós az, aki kutató volt, de már meghalt. "A világ dolgainak 99%-ában laikusak vagyunk. Nagyon jó dolog másokat is bevonni abba a néhány tized százalékba, amihez értünk" - mondta.

Falus András röviden kitért arra, hogy napjainkban új fejezet nyílik a biológiában: "minden most kezdődik", például a funkcionális genomikai- és őssejt-biológiai kutatásokkal. "Boldog vagyok, hogy ennek én is részese lehetek" - mondta.

A professzor hangsúlyozta, hogy mindennek az oktatás az alapja, s megemlítette, hogy egy új, korszerű biológia tankönyv megalkotásánál ő maga is szívesen segédkezne. Kiemelte a tudományos ismeretterjesztés fontosságát, amelynek fő feladata, hogy a dolgokat valóban hitelesen, nem dramatizálva, de nem is elbagatellizálva tálalja a laikus közönség számára.

Falus András

Dr. Falus András immunológus a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének vezetője, egyetemi tanár és akadémikus kiváló művelője szakterületének, amely elsősorban a molekuláris sejtbiológia és az immunológia határterületének kutatása. Korai vizsgálatai során elsőként klónozott és szekvenált egér gént, és tanulmányozta a hisztamin és antihisztamin génexpresszióra gyakorolt hatását.

Tudományos közleményei mellett kutatási eredményeiről számos ismeretterjesztő kiadványban, folyóiratban is "beszámolt". Írásaiban a laikusok, de a tudománnyal foglalkozó szakemberek számára is érthető és élvezhető módon közvetíti ismereteit, nézeteit, véleményét. Fontosnak tartja az értelmes szóváltást a molekuláris biológia legújabb eredményeiről és kihívásairól.

Mindig készségesen áll az újságírók rendelkezésére. Rendszeres beszélgetőpartner a Gordiusz, a Szonda, a Tudósklub című rádióműsorokban, valamint a Mélyvíz című televízió-műsorokban. Talán a legnagyobb sikert a Vince Kiadó gondozásában megjelent Adj király katonát! című könyvével aratta, melyek már új kiadást készítik elő. Az előző évben megjelent Genetika-génetika című interjúkötet elkészítésében éppúgy segítségére volt a szerzőnek, mint a most megjelent, kiegészített angol nyelvű változatában.

"Életem egyik legnagyobb változása, amin át-mentem, hogy most már nem akarok mindent tudni"

Részlet Ferenczi Andrea: Genetika - Génetika c. könyvéből, amelyben a szerző ismert magyar szakemberek segítségével vezeti be az olvasókat a molekuláris biológia és a genetika rejtelmeibe. A részletes interjút és a könyv bemutatóját holnap olvashatják rovatunkban.

- Az Ön esetében a kutató űzi az igazságot, vagy az igazság a kutatót?

- Jó kérdés, nehéz erre válaszolni. A kíváncsiság alapvető emberi tulajdonság, amely a kutatónál néha egyfajta szenvedéllyé vagy aberráns viselkedéssé alakul. Szentgyöngyi mondta azt, hogy kutatni annyit tesz, mint meglátni, amit mindenki más is látott, de azt gondolni róla, amit még soha senki sem gondolt. Bizonyos értelemben természetesen engem is üldöz az igazság vagy annak egyes morzsái, amikor rábukkanok egy új tényre, ami nem illik bele a rendszerbe, de aminek a megismerése esetleg fontossá válhat. Mindezek mellett azonban meg kell említeni azt is, hogy az az igazság, amit mi emberek ismerünk fel, fogalmazunk meg, tükrözünk vissza, viszonylagos képzet csupán, mely térben, időben, hangsúlyaiban állandóan módosul. Abban is biztos vagyok, hogy az igazság nagyobb részét nem ismerjük, de ez nem is baj. Sőt az sem, ha elfelejtünk dolgokat, mert nagy kegye-lem, hogy tudunk felejteni is. Úgy érzem, a felis-mert igazság emberi követelményei miatt kell meg-hajtott fővel gyakorolnom hivatásomat.

Életem egyik legnagyobb változása, amin át-mentem, hogy most már nem akarok mindent tudni. Abszolút megelégszem azzal, ami adatik - -ez is felfoghatatlanul sok -, és ez állandóan meg-újuló örömöt és békességet ad. Még a tudományos kíváncsiságot is messze meghaladó békességet.

(A Harmat Kiadó engedélyével)


FALUS ANDRÁS: Waterloo az immunrendszerben - állandó küzdelem a paraziták és az immunkatonaság között

EZREDVÉGI BESZÉLGETÉS FALUS ANDRÁS immunológussal