A Wigner Jenő-díj idei kitüntetettjei

A Magyar Tudományos Akadémia és a Paksi Atomerőmű Rt. által alapított Wigner Jenő-díj idei kitüntetettjei: Pál Lénárd fizikus akadémikus és Schiller Róbert, a kémiai tudomány doktora.

Ezt a díjat a Magyar Tudományos Akadémia és a Paksi Atomerőmű Rt. közösen alapította. Elméleti és gyakorlati eredményeket is elismernek vele. Nem véletlenül nevezték el Wigner Jenőről, aki Nobel-díjat kapott elméleti magfizikai eredményeiért, de őt tekintik az első nukleáris mérnöknek is.

A díjakat a héten adták át a két kutatónak. A Központi Fizikai Kutatóintézetben (KFKI) Pál Lénárd irányításával épült meg az első hazai atomreaktor. Az 1959-ben történt üzembe helyezés óta, több modernizálás után ma is eredményesen szolgálja a kísérleti kutatást, a szakemberképzést és az izotóptermelést.

A kísérleti reaktor jó néhány kutatási lehetőséget teremtett, a reaktori és mag-, szilárdtest-fizikai, valamint magkémiai, sugárbiológiai kutatásokra.

Pál Lénárd eközben új elméletet dolgozott ki a hasadási neutronszám-ingadozás leírására. A ma is sokat idézett Pál-Bell- egyenlet helyességét először a KFKI-ban épített nukleáris rendszeren ellenőrizték. A neutronszám-ingadozás, az úgynevezett neutronzaj mérését később fontos diagnosztikai módszerré fejlesztették, ezt az energetikai reaktorokban is alkalmazzák.

Pál professzor indította meg a reaktor mellett a neutronfizikai kutatásokat, az általa alapított neutronfizikai iskola ma is eredményesen működik. 1970-től 1978-ig állt a KFKI élén, ekkor épültek azok a hazai tervezésű, zéróteljesítményű reaktorok, amelyek rengeteg hasznos adatot szolgáltattak az erőművi reaktorok tervezéséhez, biztonságának növeléséhez.

Pál akadémikus az 1980-as években tudománypolitikai és politikai posztokat töltött be. Az 1990-es években visszatért a kutatómunkához, az egyetemi oktatáshoz, s tanári tapasztalatait felhasználva megírta A valószínűség statisztikai alapjai című kétkötetes összefoglaló szakkönyvét. A Wigner-díj bizottsága a munkát méltatva megemlíti: a szerző "sikeresen ötvözte a matematikai igényességet, a fizikusi szemléletmódot és a gyakorlati alkalmazhatóságot".

Tavaly a Physical Review című igen rangos nemzetközi folyóirat közölte Pál Lénárdnak a hiszterézia folyamatának leírására kidolgozott valószínűségi módszerekre alapozott elméleti modelljét.

Schiller Róbert a KFKI Atomenergia Kutatóintézet ma is aktív tudományos tanácsadója. Sugárkémiai folyamatokkal, vagyis a sugárzások által a kémiai átalakulásokra gyakorolt hatásoknak a kutatásával foglalkozik.

A sugárhatásnak kitett folyadékokban zajló változások fontosságának felismeréséhez elegendő arra utalni, hogy a mai atomreaktorok többségében víz lassítja a neutronokat, és víz szállítja tovább a hőenergiát. A víz azonban nemcsak ezekben a folyamatokban játszik alapvető szerepet. Korróziót, vagyis lassú, káros változásokat is előidéz azokban a fémekben, melyekkel érintkezik.

Schiller Róbert többek között reaktorfémek (rozsdamentes acél, cirkóniumötvözetek) korróziójával, a kiégett fűtőelemek tárolóiban fellépő korrózióval foglalkozott. Eredményei széles skálát fognak át az alapkutatástól az alkalmazásokig.

Schiller alapkutatási eredményeit gyakran idézi a szakirodalom. Munkatársaival optikai mérőműszert dolgozott ki a reaktorok primer köri vízcserélőinek falán keletkező korróziós rétegek mérésére; a megoldást szabadalom védi. A Paksi Atomerőmű részére rendszeresen végez munkatársaival konzulensi munkát az üzemvitellel, a korrózióval kapcsolatos kémiai kérdésekben.

A Központi Fizikai Intézet (KFKI) megteremtésében és fejlesztésében mindkét tudósnak kiemelkedő szerepe volt, mindketten e cikk írójának kollégái voltak, s mindkettejük sikerének örömében osztozik.

Jéki László