Afrika legmagasabb hegyének hótakarója, mely 11 ezer éven át borította a csúcsokat, az elmúlt évszázad során eredeti méretének 20%-ára zsugorodott, számol be megfigyeléseiről az Ohio State University kutatócsoportja.
A vizsgálatok során a mélyebb jégrétegekből vett minták, műholdas megfigyelések és légi felvételek segítségével a szakemberek 11 ezer évre visszamenőleg megbízható képet kaptak az egész kontinens éghajlatváltozásairól.
Az eredmények szerint a legkorábbi gleccserréteg egy körülbelül 11 700 évvel ezelőtti, különösen csapadékos korból való.
A jégmintákban Lonnie Thompson és kollegái nukleáris robbantási kísérletekből származó radioaktív mintákat is azonosítottak, valamint olyan oxigénizotópokat találtak, amelyek segítségével meg lehet állapítani a csapadékos időszakokat.
A mai kor szárazsághulláma a vizsgálatok szerint nem példa nélküli. A jégrétegekből vett minták elemzése során a kutatók egy 8300, egy 5200 és egy 4000 évvel ezelőtti katasztrofálisan száraz időszak nyomaira bukkantak.
Az elmúlt években tapasztalható felmelegedés hatalmas károkat okoz a legendás hegy 50 méter mély jégsapkájában. "Ha ez így megy tovább, a jégtakaró 2020-ra teljesen eltűnik" - nyilatkozta Lonnie Thompson professzor (Ohio State University).
A hóréteg visszaszorulása miatt máris jelentősen csökkent a Kilimandzsáró patakjainak vízhozama, s a Nobel-díjas író által világhírűvé tett hósapka eltűnésével a turizmusnak is lanyhulhat. Mindez óriási gondokat okoz a környéken lakosságának. "A Kilimandzsáró jelenleg még mindig Tanzánia első számú valuta-bevételi forrása" - magyarázza Thompson professzor.
Dr. Douglas Hardy (University of Massachusetts) viszont óva int attól, hogy a borúlátó diagnózisból a globális felmelegedésre kiterjedő, messzemenő következetéseket vonjunk le. "A Kilimandzsárón található hósapka visszahúzódásának csak áttételesen van köze az Alpok mérsékelt övi gleccsereinek olvadásához.
A Kilimandzsáró az a hegy, ami ellenszegül az elvárásoknak, és megcáfolja a feltételezéseket."