Pazar űrfelvétel a dinoszaurusz-gyilkos kráterről

A földfelszínen alig ismerhető fel, az űrből azonban élesen kirajzolódik a 65 millió évvel ezelőtti gigantikus becsapódás körvonala.

Mint arról rovatunkban számos alkalommal olvashattak, 65 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti kréta időszak és a harmadidőszak határán egy kb. 10 km átmérőjű kozmikus test - egy kisbolygó vagy egy üstökösmag - csapódott bolygónk testébe, globális éghajlatváltozást és fajkihalást idézve elő. A becsapódás maradványa, a 180 kilométer átmérőjű Chicxulub-kráter (vagy "gyilkos kráter") nagyobb része a Mexikói-öböl aljzatán található, ám íve áthúzódik a Yucatán-félszigeten is. A világűrből készített radarképek most minden korábbinál egyértelműbben rajzolják ki a kráter körvonalát.

Forrás: NASA
A Yucatán-félsziget északi csücskén kirajzolódó vonal (a sötét- és a világoszöld területek határán) jelzi a kráter ívét

A képen látható ív tulajdonképpen egy 3-5 kilométer széles, ám mindössze 3-5 méter mély süllyedék, amely a becsapódás miatt megrogyott kőzettestet határolja. Az eredeti kráter egy kilométernél is mélyebb lehetett, ám a becsapódás óta eltelt évmilliók alatt nagy részét mészkőrétegek töltötték ki. A geológusoknak már sikerült ezeket átfúrni, s mintát venni a kráter aljzatáról. Ezek elemzése még folyamatban van.

A kréta és a harmadidőszak határán becslések szerint a fajok 70%-a halt ki. A becsapódás pillanatában több milliárd tonnányi kőzet szublimálhatott el, s a légkörbe kerülve drámai klímaváltozást okozhatott.

A Chicxulub-kráter új képét a NASA globális radartérképező programja (Shuttle Radar Topography Mission) során nyert adatokból állították elő. Az Endeavour űrrepülőgép 2000 februárjában a szárazföldek felszínének azt a 80%-át térképezte fel, amelyen az emberiség 95%-a él. A térképezési terület az északi szélesség 60. fokától a déli szélesség 56. fokáig terjedt. A felvett adatmennyiség néhány terrabájtnyira rúg, ami mögött kb. egymilliárd mérés van (lásd korábbi cikkünket).

A 233 km-es magasságból nyert adatokból számítógépes képalkotási módszerrel készítik a térképeket. Az adatfeldolgozás éveket is igénybe vehet, de a szakemberek szerint megéri majd a várakozás: a jelenleg használt legjobb térképeknél 30-100-szor pontosabb, csaknem az egész bolygóra kiterjedő domborzati térkép kerül a kezünkbe, legalább 30 méteres felbontással.

KAPCSOLÓDÓ CIKK