Az USA katonáin teszteli élesben az ideggáz elleni szert

Az iraki háborúban részt vevő amerikai katonák tízezrei hamarosan kézhez kaphatják azt az "ellen-ideggáz pirulát", amelyet az amerikai hatóságok csak ez év februárjában, a szokásos teszteléseket megkerülve nyilvánítottak a hadsereg köreiben fogyaszthatónak.

Forrás: REUTERSA piridosztigmin-bromidot tartalmazó pirulák használatát az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (Food and Drug Administration, FDA) annak ellenére engedélyezte, hogy az elmúlt évtizedek során nem sikerült cáfolni a piridosztigmin-bromid káros hatásairól szóló híreket. Az Öböl-háború során, 1991-ben a piridosztigmin-bromid tablettát több mint 250 ezer amerikai katonának osztották ki kísérletképpen - a pirula a halálos ideggáz, a szomán ellen védte a katonákat, az ellen az anyag ellen, amit a Pentagon hírei szerint Szaddám Huszein az iraki háború során is bevethet. Csakhogy az Öböl-háború óta eltelt évek során a piridosztigmin-bromidot egy sor krónikus megbetegedéssel hozták összefüggésbe: közel 200 ezer öböl-háborús veterán esetében regisztráltak krónikus fáradtságot, memóriakiesést és ízületi fájdalmakat.

Tény, a piridosztigmin-bromid az első olyan gyógyszer, amelynek az esetében az FDA engedélyével - etikai, illetve megvalósíthatósági okok miatt - eltekintettek az amúgy minden gyógyszerre vonatkozó kötelező embereken végzett tesztelésektől. "Ez így igaz" - nyilatkozta Robert Temple, az FDA gyógyszer-minősítési központjának vezetője. "A jóváhagyás teljes egészében a majmokon és sertéseken végzett tesztek alapján történt. Nem volt más lehetőségünk: a mérgező szomán elleni szert egyszerűen nem tesztelhetjük embereken, a szomán megölné őket."

A piridosztigmin-bromid alkalmazása

Amennyiben szomángáz-támadás várható, a katonák nyolcóránként egy 30 milligrammos piridosztigmin-bromid tablettát vesznek be. Az FDA beszámolója szerint a piridosztigmin-bromid egymagában nem véd meg az ideggáztól, a gáztámadás megindultával azonban néhány percig késlelteti annak hatását, s ezzel esélyt ad a katonáknak arra, hogy a szomán ellenmérgét, atropint és pralidoximot fecskendezzenek magukba.

Ellenvélemény

A piridosztigmin-bromid gyógyszeres kezelésben való használatát 1955-ben már engedélyezték egy ritka idegrendszeri megbetegedés, a myasthenia gravis esetében. A kezelések során nem dokumentáltak mellékhatásokat, a szer harcászati felhasználásakor a katonáknak ráadásul ennél lényegesen kisebb adagokat lényegesen ritkábban kell bevenniük. A helyzet azonban korántsem ilyen megnyugtató - figyelmeztet Beatrice Golomb, az öböl-háborús megbetegedéseket kivizsgáló testület tudományos igazgatója. A két alkalmazás között nem lehet párhuzamot vonni, hiszen az egyik esetben beteg, míg a másikban egészséges emberek szervezetébe juttatnak piridosztigmin-bromidot.

1991-ben a szer és a veteránok körében megfigyelt megbetegedések közötti esetleges összefüggés felderítésére a Pentagon támogatásával közel ezer tanulmányt összegző jelentés (RAND Report) készült. A mintegy 400 oldalas irat összegzésként nem zárta ki az öböl-háborús veteránok megbetegedései és a piridosztigmin-bromid alkalmazása közti összefüggést, ezért leszögezte, hogy a kérdésben további vizsgálatok szükségesek. Az elmúlt tíz év során számos amerikai egyetemi kutatóközpont - egyebek mellett a Duke és a Purdue egyetem, valamint a University of Texas - végzett állatkísérleteket, melyek során kimutatták: a piridosztigmin-bromid maradandó elváltozásokat okozhat az egerek ideg- és izomrendszerében.

A szer mellékhatásai mellett az "élesben tesztelés" ügyében az ellenzők amiatt is tiltakoznak, hogy a katonáknak nincs választási lehetőségük: bármely, az FDA által elfogadott szer a katonák beleegyezése nélkül alkalmazható.