Június 17-e az ENSZ-közgyűlés 1995 decemberi határozata alapján az elsivatagosodás elleni világnap, arra emlékezve, hogy 1994. június 17-én fogadták el Párizsban az elsivatagosodás és szárazság elleni küzdelemről szóló ENSZ-konvenciót.

Az elsivatagosodás és a talajpusztulás világméretekben folytatódik, ami mind több ember megélhetését teszi lehetetlenné. Hivatalos ENSZ-becslések szerint a sivatagok terjeszkedése jelenleg több mint egymilliárd ember létét veszélyezteti, s a probléma ma már az egész földfelszín egyharmadát érinti. A szakértők és a környezetvédelmi szervezetek e világnap megtartásával arra figyelmeztetnek, súlyos következményei lehetnek annak, ha az érintettek nem lépnek fel hatékonyan a veszély ellen, különösen Afrikában.

Egész Magyarország

Az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény szerint Magyarország egész területe aszállyal sújtott térségnek tekintendő. A Duna-Tisza közi Homokhátságot az elsivatagosodás fenyegeti, ezért ezt a térséget az ENSZ Élelmezésügyi Világszervezete, a FAO a félsivatagos övezetbe sorolta. A XX. század elején még közel 600 kisebb-nagyobb természetes tó borította a Duna-Tisza közét, döntő többségük azonban mára csak nevében őrzi az egykori vizeket. A probléma kezelésére kormányhatározat született, a tervekben ötven tározó kialakítása szerepel, amelyeket természetes mélyedésekben hoznak létre a csapadék- és a belvíz felfogására. E vízszabályozás hatására megszűnik a Homokhátságban az elsivatagosodás veszélye, és újraéledhet a tájra jellemző egykori gyümölcskultúra, ami növelné a térség népességmegtartó erejét.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint a leginkább veszélyeztetett térségek a Szahara alatti területek, valamint a kínai Góbi-sivatag. Spanyolország területének 31 százaléka válhat sivataggá, Kína 1950 óta egy Portugália nagyságú termőterületet vesztett el - mutatott rá a világszervezet közleménye annak kapcsán, hogy a héten 10. évfordulóját ünnepli az a konvenció, amelyet az elsivatagosodás elleni küzdelem jegyében írtak alá.

Az ENSZ adatai szerint az 1990-es évek közepétől 2000-ig évente 3436 négyzetkilométer terület vált sivataggá. A jelenség legfőbb okai az erdőirtásos gazdálkodás, a területek elmocsarasodása, a vízkészletek túlzott felhasználása, valamint a népességrobbanás. Ha a tendenciák nem változnak, 2025-re Afrika művelhető területének egyharmada fog eltűnni, s ez 135 millió embert tehet földönfutóvá.