Hasznos tanácsok kullancsok ellen

Tavasszal a kullancsok jelentik az egyik legnagyobb veszélyt a természet örömeit élvezők számára. A kórokozókkal szennyezett élősködők okozta megbetegedések áprilisban kezdenek megszaporodni, a legtöbb fertőzés pedig május-június-július hónapokban fordul elő. Jó tehát, ha tudjuk, mitől és mennyire kell tartanunk.

Hazánkban csak néhány fertőzés, a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (az ún. kullancsencephalitis) és a baktérium okozta Lyme-kór fordul elő nagyobb számban. A kullancsok azonban szerepet játszanak a babesiosis, az ehrlichiosis, a tularémia és a Q-láz kórokozójának terjesztésében is.

Agyvelőgyulladás

A kullancsencephalitis a csípés után egyhetes lappangási idővel, lázzal kezdődik. Ezt követően alakulnak ki az idegrendszeri tünetek. Eszméletlenség, bénulások léphetnek fel, melyek akár halálhoz is vezethetnek.

A betegség kialakulása passzív vagy aktív védőoltással megelőzhető. Ez természetesen nem véd meg magától a kullancscsípéstől, csupán a szervezetbe kerülő vírusfertőzéssel szemben.

A passzív oltás (FSME-bulin) a kullancscsípés után 96 órán belül adható. Hatása csak 70% körüli és a szervezetből kiürülve nem ad tartós védettséget. Ennél hatékonyabb az aktív védőoltás, ami elölt vírust tartalmaz. Az oltás ritkán lázat, a beadás helyén enyhe fájdalmat, valamint bőrpírt okozhat. A tartós védettség eléréséhez aktív, 3 oltásból álló alapimmunizálás, illetve háromévenkénti emlékeztető oltás szükséges. Orvosi rendelvényre Magyarországon két oltóanyag (Encepur, FSME-IMMUN Inject) kapható gyógyszertári forgalomban. Az Encepur Junior az 1-12 évesek, míg az Encepur Adult a 12 évesnél idősebb személyek oltására ajánlott. Az oltási sorozatot már a hideg évszakban ajánlott elkezdeni, hogy március-áprilisra megfelelő védettséggel rendelkezzünk. Az első oltás után néhány nappal már jellegzetes ellenanyagok mutathatók ki a vérből, amelyek mennyisége az oltás ismétlésével tovább növekedik.

A kullancs által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás előfordulására vonatkozóan az Országos Epidemiológiai Központ Járványügyi osztálya 1977 óta rendelkezik adatokkal. Míg korábban Magyarországon évente 3-400 esetet regisztráltak, addig a rendelkezésre álló védőoltások kiterjedt alkalmazása eredményeként az elmúlt években ez a szám 50-80-ra csökkent. Többségében a 20-49 évesek között jelentkezik. A fertőzés főleg a nyugat- és észak-magyarországi területeken fordul elő.

Lyme-kór

A Lyme-kór tünete, a Lyme-folt

A Lyme-kór világszerte a leggyakoribb kullancs által terjesztett bakteriális eredetű betegség. Közép-Európa a világ egyik legfertőzöttebb területe. Európában a kullancsok 10 és 100% közötti gyakorisággal hordozzák magukban a Lyme-kórt okozó baktériumot. Szerencsére azonban nem minden fertőzött kullancs csípése fertőz, és nem minden fertőzésnek van klinikai következménye. Feltételezések szerint Magyarországon évente kb. 10 ezer friss fertőzés fordul elő. Az Országos Tisztiorvosi Szolgálat által kiadott Epinfo adatai alapján az idei év első 15 hetében összesen 45 személy betegedett meg.

A regisztrált esetek száma minden bizonnyal alacsonyabb a ténylegesnél. A Lyme-kór előfordulására vonatkozó adatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a több szervrendszert érintő, többfázisú betegség felismerése és diagnosztizálása nagy gyakorlatot kíván, és a mikrobiológiai vizsgálati módszerek nem nyújtanak kellő segítséget a diagnózis megállapításához.

A kór minden életkorban előfordul, a betegséget leggyakrabban az 50-59 és a 40-49 évesek között diagnosztizálják. A lakossági átlagnál azonban lényegesen magasabb előfordulási gyakoriságot figyeltek meg az erdészeti dolgozók körében.

A betegség egy amerikai kisvárosról kapta nevét, ahol egy ízületi gyulladás-járvány kivizsgálása során fedezték fel 1975-ben, jóllehet egyes bőrtüneteit már a századfordulón leírták, s idegrendszeri tüneteiről szintén jelent meg közlemény az 1940-es években. Azt, hogy a változatos tünetegyüttest egyetlen fertőzés okozza, csak 1982-ben sikerült megállapítania Willy Burgdorfernek. A kullancsok belében talált vékony, fonalszerű mikroorganizmust először szövetekben élősködő féreg lárvájának gondolta, hamarosan kiderült azonban, hogy egy baktériumról (Borrelia burgdorferi) van szó. A fertőzés kizárólagos terjesztői a közönséges kullancsok (Ixodes ricinus), szexuális úton vagy vérátömlesztéssel nem vihető át másik emberre. Lyme-kórban szenvedő kismama azonban magzatát is megfertőzheti.

A legelső tünet általában - 1 naptól akár három hónapig tartó lappangási idő után - a csípés körül megjelenő, legalább 5 cm-esre megnövő, többnyire ovális alakú, alig viszkető, fájdalmatlan bőrpír, az ún. Lyme-folt (erythema migrans vagy vándorló bőrpír), ami nevével ellentétben nem vándorol, inkább csak a széli részein növekszik. Mivel a baktérium a vérárammal szóródik és a bőrben több gócban szaporodásnak indulhat, a foltok száma akár az 50-et is elérheti. A bőrpír legalább egy hétig, néha azonban egy évig is látható. A betegség leggyakoribb tünete, mégsem jelenik meg mindig, de megjelenésekor is elkerülheti figyelmünket, mert lehet egészen halvány is. Megszűnése sem okvetlenül a gyógyulást jelenti. A kezdeti tünetet újabbak követik. Fejfájás, láz, fáradtság, szívizomgyulladás, idegrendszeri elváltozások, agyvelő- és agyhártyagyulladás, ízületi és izomfájdalom jelentkezhetnek. Az esetek egy részében azonban a fertőzött személy - a kezelés elmaradása esetén - sem betegszik meg.

Kezdeti stádiumban a betegség orális antibiotikumokkal jól gyógyítható, ezért fontos, hogy kellő időben orvoshoz forduljunk. A kezeletlen vagy nem megfelelő módon kezelt fertőzésekhez már késői szövődmények is társulhatnak. Jelenleg még nem áll rendelkezésre oltóanyag, így a kullancsok csípésének elkerülése jelenti a megelőzést.