2005: az evolúció éve

A Science minden évben közzéteszi a szerkesztők által tíz legfontosabbnak tartott tudományos teljesítmény listáját. 2005-ben az evolúciós folyamatok kutatása vitte el a pálmát, nem véletlenül: a valóban nagyszerű eredmények mellett az egyik legrangosabb tudományos hetilap valószínűleg ezzel is állást akart foglalni az újra fellángoló evolúció kontra "intelligens tervezés" vitában. Évzáró tudományos összefoglalónk első részében az evolúciós kutatások legfontosabb felfedezéseit mutatjuk be, majd január első napjaiban sorra következnek a többi tudományterület eredményei.

A modern ember legősibb maradványai
A 2005-ös év rendkívüli antropológiai bejelentéssel kezdődött: minden bizonnyal fajunk legrégebbi ismert képviselőitől származik az a két etiópiai koponyalelet, amelyek korát újra meghatározták. A koponyákat most 195 ezer évesre becsülik, vagyis a Homo sapiens megjelenésének legkorábbi szakaszából valók. Ez már összhangban van az ember evolúciójával kapcsolatos genetikai vizsgálatokkal is, amely szerint fajunk nagyjából 200 ezer évvel ezelőtt jelent meg. Az új eredmény további bizonyítékot jelent arra is, hogy fajunk Kelet-Afrikából, valószínűleg a mai Etiópia területéről indult útjára.

Először találtak csimpánzfosszíliát
Az ember megjelenéséhez vezető evolúciós folyamatok kutatásában legalább ilyen fontos eredmény, hogy paleontológusok rábukkantak az első ismert csimpánzfosszíliára a kelet-afrikai szavannákon. A kenyai Baringo-tó közelében talált szerény lelet mindössze három fogat tartalmaz, mégis ez az első kézzelfogható bizonyítéka annak az evolúciós útvonalnak, ami elvezetett a mai csimpánzhoz - a csimpánzok és az emberhez vezető főemlősök szétválása után.

Az emberrel élt együtt a 3 méteres főemlős
Újra meghatározták a valaha élt legnagyobb főemlős korát is. Az új eredmények alapján a Gigantopithecus az emberek kortársa volt: a 3 méter magas és 500 kilogrammos óriási főemlős a korai emberekkel együtt élt Kína déli részén. Csaknem 1,1 millió évvel ezelőtt barangolt Délkelet-Ázsia területén, ahol már a Homo nemzetség korábbi képveslői is jelen voltak.

A legkorábbi tapsifüles
Az evolúciós szempontból fontos nyúlszerű élőlény (Gomphos elkema) fosszilizálódott csontvázát Mongóliában fedezték fel. Az 55 millió évvel ezelőtt élt állat maradványa a nyúlfélék rendjének jelenleg ismert legidősebb képviselője: külső megjelenésében meglepően hasonlít a mai nyulakra, és megnyúlt hátsó végtagjaival minden bizonnyal ugyanúgy ugrándozott, mint ma élő rokonai. A Science-ben márciusban ismertetett lelet megerősíti azt a korábbi feltételezést, hogy a nyulak nem jelentek meg a dinoszauruszok kihalása előtt.

Újabb szenzációs emlősmaradvány
Paleontológusok egy mókus méretű emlős maradványaira bukkantak felső-jura időszaki kőzetekben. A lelet jelentősen befolyásolhatja az emlősök korai evolúciójával kapcsolatos nézeteket. A körülbelül 150 millió éve élt állat hivatalosan a Fruitafossor windscheffeli nevet kapta. Az élőlény a legkorábbi ismert beásódó emlős, amely közösségben élő rovarokkal, például termeszekkel táplálkozott. A mostani felfedezésig hasonló életmódot folytató állatot csak 50 millió éves képződményekből ismertek, vagyis mintegy 100 millió év különbség van a két lelet között.

Egyedülálló halkövületek
Az eddig ismert legkorábbi afrikai halaknál mintegy 50 millió évvel idősebb példányokat fedeztek fel, amelyek hiányzó láncszemet alkotnak a legkorábbi gerinces osztály evolúciójában. A dél-afrikai halak, amelyek - mivel nem rendelkeztek fogakkal - minden bizonnyal úszkáló dögevők voltak.

Előkerült a legkorábbi ismert dinoszauruszembrió
A Science július 29-i számában közölt felfedezés ritka bepillantást enged a Sauropodomorphák közé tartozó Massospondylus életébe. A hosszú nyakú növényevő dinoszaurusz kicsinyeinek közelmúltban kipreparált maradványai a legkorábbi ismert embriók a szárazföldi gerincesek között. A kutatók szerint e leletek segítségével először sikerül pontosan feltárni, hogyan növekedtek ezek az állatok a 15 centiméteres embriókból 5 méteres óriásokká, mivel egyedül a Massospondylusnál ismerünk csaknem teljes csontvázakat a fiatal és felnőtt példányoktól, és most már az embrióktól is.

Új "tengeri szörnyeteget" találtak
Az év vége paleontológiai meglepetése: 153 millió éves "tengeri szörnyeteg" maradványaira bukkantak Dél-Amerikában, amelyet Godzillának kereszteltek el. Az állat hatalmas koponyáját Argentína déli részén találták meg; a területet valaha az ősi Csendes-óceán vize borította. A hivatalosan Dakosaurus andiniensisznek nevezett állat az ősi krokodilok eddig ismeretlen faját képviseli, és teljesen egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik. A feje egy ragadozó dinoszauruszéhoz hasonlít, a farka viszont halszerű megjelenést mutat. Masszív állkapcsával és fűrészes élű fogaival a többi tengeri hüllőre vadászott az egykori óceánban.