A Duna-delta - a hét műholdképe

2005.07.04. 10:52

A szűkebb értelemben vett Európa legnagyobb folyója 2800 kilométeren át folyik kontinensünk közepén, míg végül eléri a Fekete-tengert. A tenger árapály-mozgása itt csekély, a folyó hordaléka viszont - amint az képünkön is látszik - sok; így aztán a torkolatban jellegzetes folyódelta alakult ki.

A delta területének legnagyobb része, illetve az attól délre fekvő területek és a kép nyugati (bal) széle Romániához, az északi part Ukrajnához tartozik. A felvétel északi vége a Moldovai Köztársaság területét mutatja.

A Duna a kép bal alsó sarka irányából érkezik, a nagyított változaton világos vonalként felismerhető a Bukarest-Konstanca autópálya építkezése. A folyó itt északnak fordul, majd egy újabb kanyarral, az északnyugatról kanyarogva érkező Szeret és az északról folyó Prut folyók torkolata után újra a tengernek veszi az irányt. Mielőtt három fő ágra szakadna, kiszélesedik: ez jól követhető a világosbarna, hordalékkal telített színéből. A folyó átlagos vízhozama itt kb. 6000 köbméter másodpercenként (a budapesti vízhozam háromszorosa).

Forrás: ELTE

A kép nagyobb méretben

Ez a víztömeg három fő ágra oszlik a deltában. A legdélebbi a Szent György-ág, amely szabadon kanyarog az érintetlen, zöld deltavidéken. A középső, egyenes víziút mesterséges szabályozás eredménye: a Sulinai-ág. A delta északi határát hosszan jelöli a legbővízűbb: a Kilijai-ág, amely egyben Románia és Ukrajna határa. Ez további ágakra szakad a tenger közelében: ez a ma is épülő deltavidék területe, amely folyamatos határvitákra ad okot a két ország között. A Kilijai-ág torkolata előtt, a nyílt tengeren egy kis pöttyöt is felfedezhetünk: az Ukrajnához tartozó Kígyó-sziget ez, amelyet azonban Románia is vitat: a sziget a tenger alatti feltételezett olajmezők hovatartozás miatt fontos. A delta mélyzöld vidékét világos pászták szakítják meg: ezek a korábbi tengerpart vonalát őrző homokturzások, amelyek mintegy 10-20 méterre emelkednek a mocsárvidék fölé.

Történelmileg a deltától északra Besszarábia, attól délre, a Duna és a tenger között Dobrudzsa található. E vidékek egészen a legutóbbi időkig kevert lakosságúnak mondhatók: a török kort őrzik északon a gagauzok, illetve Dobrudzsa török kisebbsége, de élnek itt bolgárok, a deltában a szintén szláv lipován népcsoport, ukránok és oroszok a volt szovjet területeken, és természetesen románok: a két világháború között a kép egész területe Romániához tartozott. A második világháborút követően a Duna-deltában sok kényszermunkatábor is működött.

Érdekesség még, hogy a Duna által a tengerbe szállított hordalék megváltoztatja a víz színét, és jól látható mintákat rajzolva felfedi a Fekete tengert általában az óramutató járásával szemben körüljáró parti áramlást, és annak pillanatnyi belső szerkezetét is.

A felvételt június 26-án készítette a TERRA műholdon működő MODIS-rendszer, illetve az ELTE műholdvevő állomása.

Timár Gábor - Kern Anikó (ELTE)

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK