Már a gorillák is civilizálódnak

Úgy tűnik, immár a gorillák is kiérdemelték a "kultúrált főemlős" elnevezést. Legalábbis ez derül ki abból a nagyszabású vizsgálatból, amely először tanulmányozta az állatkerti gorillák összetett viselkedését. Az eredményeket a napokban ismertették az American Association for the Advancement of Science (Amerikai Társaság a Tudomány Fejlődéséért) szokásos éves konferenciáján.

A "kultúra" tanult viselkedések bonyolult láncolatát jelenti, ez azonban nem merev szabályrendszer, hanem közösségenként változik, sőt idővel egyes csoportokon belül módosulhat is. Megfigyelték például, hogy a mahale-i (Tanzánia) csimpánzok egyik csoportjának tagjai úgy tisztogatják társukat, hogy közben a másik, szabad karjukkal átölelik egymást. Egy másik, közelben élő csapatnak hasonló szokásai vannak - egy árnyalatnyi eltéréssel: egyik karjukkal tisztogatnak, a másikkal azonban nem ölelkeznek, hanem csupán csuklójukat érintik össze. Noha egyre több bizonyíték áll rendelkezésre a csimpánzok, bonobók és orángutánok összetett szociális viselkedéséről, még ma sem tudunk sokat a gorillák "kultúrájáról"; igazán még azt sem, hogy beszélhetünk-e egyáltalán ilyenről. Ez elsősorban a gorillák rejtőzködő életformájának köszönhető, aminek következtében igen nehéz megfigyelni őket és adatokat gyűjteni természetes élőhelyükön.

A kutatómunka a georgiai Atlanta Állatkert munkatársa, Tara Stoinski főemlőskutató és környezetvédő vezetésével zajlott. A szakértők 17 amerikai állatkert gorilláinak viselkedését tanulmányozták és hasonlították össze. Már korábbi megfigyeléseikből is kiderült, hogy a gorillák képesek utánozni társaikat. Egyszer például, amikor az egyik állatkert kíváncsi gorillája bottal próbálta szétfeszíteni a fatörzsre csavart elektromos vezetékeket, hogy a kéreghez hozzáférjen, a többiek hamarosan elkezdték utánozni. Mindazonáltal ahhoz, hogy ezt "kulturális viselkedésnek" tekinthessük, más csapathoz tartozó gorilláknak hasonló helyzetben ettől eltérő reakciót kell mutatniuk.

A kutatócsoport az állatok megfigyelése mellett a gondozókat is alaposan kikérdezte. Az állatkertek munkatársaival elvégeztetett tesztekből és elbeszéléseikből az derült ki, hogy más-más csoporthoz tartozó gorillák hasonló helyzetekben igen különbözően viselkednek. Miközben például az egyik állatkert gorillái rendszeresen botokat használva próbálják megszerezni a nehezen elérhető csemegét (mint a mogyorókrémet vagy a bébiételt), addig máshol teljesen ismeretlen az eszközhasználat. Egyes állatkertekben az állatok tapssal hívják társaikat játszani, máshonnan származó gorillák azonban nem is tudnák értelmezni ezt a viselkedést. Stoinski szerint ez beleillik a kultúra definíciójába.

A kutatások igen meggyőző erővel bírnak - állítja Andrew Whiten evolúcióbiológus-pszichológus, aki a csimpánzok tanulását és szociális viselkedését tanulmányozza a brit St. Andrews Egyetemen. Whiten szerint azonban Stoinski fogva tartott gorillákon végzett vizsgálatai "kissé elnagyoltak", hiszen az állatkerti környezet nagyjából hasonló feltételeket teremt. Ez pedig lehetetlenné teszi, hogy figyelembe vegyünk olyan összetett hatásokat, amelyeket a természetes környezet gyakorol a közösségre, és így a társadalmi viselkedésre.