Célpont a Hold: a közeljövő küldetései égi kísérőnkre

A japán SELENE-űrszonda elérte égi kísérőnket, miközben az Egyesült Államok, India, Kína és Németország is tervezi saját holdszondáit. Elképzelhető, hogy egy újabb, a Hold meghódítására irányuló űrverseny kezdődik.

India tervei szerint jövőre indítja Chandrayan-1 nevű holdszondáját. Az űreszköz kísérőnk felszínének nagyobb részéről 5 méteres felbontású fotókat rögzít, emellett a holdfelszín domborzatmodelljét is elkészíti. A küldetés egyben technológiai kísérlet is, valamint a korábbiaknál látványosabb belépőt biztosít az országnak az űrkutatásba.

A Chandrayan-1 egy 525 kg-os, 1,5 méter átmérőjű szonda lesz, amely kb. 55 kg-nyi tudományos műszert visz magával. A detektorok tömegének nagyobb részét az öt indiai érzékelő teszi ki, de közel 10 kg-ot külföldi berendezések adnak. Nemzetközi együttműködések keretében kettő amerikai, három európai, továbbá egy bolgár műszer is helyet kap a szondán. Mindezek megfigyeléseiket főleg az optikai és az infravörös tartományban, emellett a röntgen- és gammasugarak hullámhosszán végzik. A Chandrayan-1 műszerei:

• TMC (Terrain Maping Camera): a felszínt 40 km széles sávban 5 méteres felbontással térképező kamera.
• HySI (Hyper Spectral Imager): hiperspektrális érzékelő, amely 400-900 nm közötti hullámhosszakon térképezi a felszínt, a hullámhosszak szerinti 15 nm, térben pedig 80 méteres felbontással.
• LLRI (Lunar Laser Ranging Experiment): a domborzatot letapogató lézerberendezés.
• CIXS (Imaging X-ray Spectrometer): röntgen fluoreszcens spektrométer, amely 1 és 10 keV közötti tartományban 25 km-es felbontással térképezi a felszínt, néhány elem (elsősorban Mn, Al, Si, Ca, Ti és Fe) eloszlását vizsgálva.
• SXM (Solar X-ray Monitor): szintén az 1 és a 10 keV közötti tartományra érzékeny detektor, amely a Napból származó röntgensugarakat elemzi.
• HEX (Hight Energy X-ray/gamma-ray spectrometer): 30 és 200 keV közötti hullámhosszakon 40 km-es felbontással vizsgálja a felszínt, különféle radioaktív izotópok (pl. U, Pb, Th, Rn) eloszlását, illetve ezek kigázolgásának nyomait keresi.
• MIP (Moon Impactor Probe): becsapódó egység, amely 100 km magasból válik el a fő szondáról, és kb. 15 perc múlva ütközik a felszínnel. Zuhanás közben kamerájával, magasságmérőjével, nagy felbontású tömegspektrométerével tanulmányozza a Holdat, és továbbítja azonnal méréseit.
• SARA (Sub-keV Atom Reflecting Analyzer): az ESA (European Space Agency, Európai Űrügynökség) műszere, amely a felszínről szóródó, alacsony energiájú, semleges atomokat elemzi.
• M3 (Moon Mineralogy Maper): a NASA által készített képfelvevő spektrométer, amely a felszín ásványi összetételét vizsgálja.
• SIR-2 (Near Infrared Spectrometer): az ESA berendezése, amely SMART-1-szondán repült detektorhoz hasonlít, és az infravörös tartományban rögzített színképek alapján határozza meg a felszín összetételét.
• MiniSAR (Miniature Synthetic Aperture Radar): S hullámsávú antenna, amely 2,5 GHz-es radarhullámaival 75 méteres felbontással vizsgálja a felszínről visszavert polarizált rádiósugárzást, részben vízjeget keresve. Radarhullámai maximum néhány méter mélységig hatolnak be a felszín alá.
• RADOM-7 (Radiation Dose Monitor): bolgár műszer, a Holdhoz közeli tartományban jellemző sugárzások vizsgálatára.

Mint az a műszerpark beszállítóinál is látható, India szeretne minél több nemzetközi együttműködést elindítania Chandrayan-1 kapcsán. A szonda eredményeit az Egyesült Államok a tervezett emberes holdbázis helyszínének kijelöléséhez is fel akarja használni.

A Chandrayan-1 űrszonda fantáziarajza működés közben (ISRO)

A 89 millió dollár összköltségű program keretében megvalósuló Chandrayan-1 India első űrszondája lesz, amely elhagyja a Föld közvetlen környezetét. Az űreszközt egy módosított, szintén indiai készítésű PSVL C5 (Polar Satellite Launch Vehicle) hordozórakéta állítja majd a Föld körüli pályára. A tervek alapján két éven keresztül működik kísérőnk körül, közel 100 km magas poláris pályán haladva a felszín felett, ahonnan jó rálátása nyílik a sarkvidéki területekre is.

A továbbiakban, 2010 környékén India egy Chandrayan-2 szondát is tervez, amely egy leszállóegységet is vinne magával, rajta egy néhány hónap élettartamú roverrel. A nagyra törő célok között emberes űrutazás is szerepel, amelyet 2015 környékén szeretne végrehajtani az ország.