Fókuszban a Nap: ma kezdődik a Nemzetközi Heliofizikai Év

2007.02.20. 0:17

Az UNESCO döntése értelmében 2007 a Heliofizika Nemzetközi Éve. Ennek keretében világszerte ismeretterjesztő összejöveteleket tartanak, továbbá kiemelten figyelik központi csillagunk aktivitása és a földi környezet közti kapcsolatot.

Az idei év kiemelkedő az űrkutatás története szempontjából. Ötven éve, 1957. október 4-én startolt a Szputnyik-1, és ezzel kezdetét vette az űrkorszak. Szintén fél évszázaddal ezelőtt rendezték meg a Nemzetközi Geofizikai Évet. Utóbbi mintájára lett 2007 a Nemzetközi Heliofizikai Év. A dolog érdekessége, hogy a megfigyelési programok időigényes jellege miatt a kérdéses időszak két éven keresztül: 2009. február 28-ig tart.

Az elmúlt időszak eredményei nem csupán központi csillagunk működéséről nyújtottak új ismereteket. Kiderült, hogy a naptevékenység, különösen a napszél összetett módon hat a Föld magnetoszférájára (mágneses burkára), azon keresztül a légkörre, és ennek révén áttételesen bolygónk felszínére is. Egyértelművé vált, hogy nemcsak az űrbeli tevékenységet, de a légköri repülést, a műholdas kommunikációt és helyzetmeghatározást, a távközlést, valamint az energiaszolgáltató hálózatok működését is érezhetően befolyásolják a Nap hatásai.

Hazai szempontból kiemelten fontos, hogy kutatóink részt vesznek a STEREO műholdpáros által végzett munkában. A két szonda csillagunk aktivitását és a róla kiáramló napszelet két eltérő helyről figyeli, ezért a kidobódott részecskefelhők pontos térbeli jellemzőit is tanulmányozhatja. A STEREO-A 2006. december 4-én, B jelzésű párja pedig 2007. január 22-én állt pályára, és eddig minden műszerük rendben működik. 2007 áprilisára jutnak olyan helyzetbe, ahonnan már lehetővé válik a napkitörések terjedésének rekonstruálása, a Földhöz történő megérkezésük előrejelzése. A programban a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézete is részt vesz Magyarországról, elsősorban a kibocsátott részecskék mozgásának modellezésével, valamint az IMPACT nevű detektor adatainak feldolgozásával.

A Nemzetközi Heliofizikai Év alatt zajló tevékenységet hazánkban a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézete részéről Dr. Kecskeméty Károly koordinálja. Ennek keretében a nagyközönség számára nyílt napot tartanak 2007. június 10-én, amikor a programban részt vevő intézetek fogadják az érdeklődőket. Emellett az ország több pontján szabadtéri távcsöves bemutatásokat rendeznek, ahol a Napot lehet megfigyelni, természetesen a megfelelő biztonsági szabályok betartásával. Szeptember 21-én Sopronban a Nagycenki Geofizikai Obszervatórium fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából rendeznek tudományos konferenciát.

A napfizikai kutatásokban hazánkban az alábbi intézetek vesznek részt:

Forrás: ESA, NASA, SOHO

A SOHO napkutató űrszonda felvétele egy koronakitörésről, melynek keretében nagyságrendileg egymilliárd tonna anyag dobódott ki a Napból, közel millió km/h sebességgel (NASA, ESA, SOHO)

A március a budapesti Polaris Csillagvizsgálóban a heliofizika hónapja lesz. Az érdeklődők ismeretterjesztő előadássorozatot hallgathatnak meg a Nap belső folyamataitól a napszél jelenségein keresztül egészen a földi hatásokig. A tervezett program:

  • Március 6.: A Nap működése, ahogyan ma látjuk (Forgácsné Dr. Dajka Emese, ELTE Csillagászati Tanszék)
  • Március 13.: Napfoltok és naptevékenység (Dr. Kálmán Béla, MTA CSKI Napfizikai Obszervatóriuma, Debrecen)
  • Március 20.: Napszél és űridőjárás (Dr. Kecskeméty Károly, MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet)
  • Március 27.: A Nap hatása a magnetoszférára és a légkörre (Dr. Illés Erzsébet, MTA KTM CSKI)

Az előadásokra a csillagvizsgálóban (III. kerület Laborc u. 2/c) kerül sor, de azok az interneten a Polaris TV élő adásán is nyomon követhetők, valamint utólag letölthetők.

Kereszturi Ákos

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK