Vágólapra másolva!
Kiemelték a japán Kibo modul első elemét az Endeavour űrrepülőgép rakteréből, és sikeresen csatlakoztatták a Nemzetközi Űrállomáshoz. Ezzel eredményesen zárult az eddigi leghosszabbra tervezett, 16 napos küldetés első űrsétája. Képes-filmes beszámolónk.
Vágólapra másolva!

Új japán modulok az űrállomáson

A Kibo japánul reményt jelent. Esetünkben a távol-keleti ország kutatómoduljainak összefoglaló neve, amelyek a Nemzetközi Űrállomáshoz kapcsolódnak a közeljövőben. A Kibo több elemből álló összetett rendszer, amely japán első, emberek számára készült űreszköze.

Forrás: JAXA, NASA

A Kibo rendszer részei (NASA, JAXA)

A Kibo négy egységből áll:

  • Légnyomás alatti, zárt belső terű modul (Pressurized Module, PM): 11,2 x 4,4 méteres egység, ahol az űrhajósok tartózkodhatnak, elsősorban kísérleteket végezve. Összesen négy, kényelmesen két asztronauta munkakörülményeit képes biztosítani. Hozzá kapcsolódik az ISPR (International Standard Payload Rack) nevű szerkezet, amelynek felületén tíz eltérő kísérlet számára vannak cserélhető dobozok; ezek közül a NASA ötöt "bérel" a japánontól egy államközi egyezmény keretében.
  • Légnyomás alatti, zárt belső terű egység (Pressurized Section, PS): a 3,9 x 4,4 méter átmérőjű, 4,2 tonna tömegű egység a rendszer másik, földi légnyomású belső térrel bíró eleme. Különböző felszerelések tárolására szolgál, és az előbbi PM-egységhez kapcsolódik.
  • Kitettségi kísérleti felület (Exposed Facility, EF): 5,6 x 5,0 x 4,0 méteres szerkezet, amely folyamatosan kint van az űrben, és egyszerre 10 eltérő kísérletnek ad otthont, amelyeket vákuumban végeznek. (Érdemes megjegyezni, hogy a PS-egységet és egy, az EF egyik részét együttesen ELM egységnek nevezik.)
  • Távolról irányítható manipulátor rendszer (Remote Manipulator System): egy 9,9 és egy 1,9 méter hosszú robotkar, elvégződésükön hat ujj alakú szerkezettel, amelyek együttesen 6,4 tonnát képesek mozgatni. Fő feladatuk az EF-egységen folytatott kísérleti dobozok cseréje.

Elsőként a Kibo PS-egységét kapcsolják a Harmony amerikai kikötőmodul felső, zenitnek nevezett dokkolóeleméhez, míg az egész rendszer három úttal jut fel az űrállomásra.

A japán modulokban elsősorban biológiai, űrélettani, anyagtechnológiai kísérleteket végeznek majd, valamint Föld-megfigyelést és kommunikációs kutatásokat is folytatnak. A távol-keleti ország az ISS-en zajló kísérletek koordinálására egy kifejezetten erre szakosodott, földi küldetésirányító szobát (Mission Control Room, MCR) hozott létre a Tsukuba Űrközpontban.

Forrás: NASA

Az európai és japán kutatómodulok helyzete az űrállomáson (utóbbi állapota a következő űrrepülőgépes küldetés után)

Forrás: NASA

A Kibo-rendszer teljes kiépítésében az űrállomáson (fantáziarajz)