Megfejtették az emlékek kialakulásának rejtélyét

Egy nemzetközi kutatócsoport műtét előtt álló epilepsziás betegeket vont be a memória kialakulását vizsgáló kísérleteibe. A tudósok az agyműködés megfigyelése alapján már másodpercekkel korábban már tudták, mit fognak a kísérleti alanyok válaszolni a számukra feltett kérdésekre. A témához kapcsolódó összeállításunkban a memória típusairól és karbantartásáról is olvashatnak.

Öt tipp a memória frissen tartására

A LiveScience.com az alábbi tippeket adja memóriánk karbantartásához.

1. A helyes táplálkozás és aktív életmód időskorban is védi a memóriát

A kor előrehaladtával a halántéklebeny, illetve azon belül a hippokampusz (lásd fent) működése is gyengül. Emiatt az idős emberek úgynevezett epizodikus memóriája romlik, azaz a személyes élményeiket, élettapasztalataikat kevéssé elevenen képesek csak felidézni fiatalabb társaikhoz képest. S mivel ugyanez az agyterület felelős az emlékezésért és a képzelőerőért is, az öregek nem csak feledékennyé válhatnak, de általában sokkal nehezebben festenek le képzeletbeli, még meg nem történt eseményeket is.

A demencia, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezői meglepő módon azonosak. Ezek a magasvérnyomás és a magas koleszterinszint, valamint az elhízás. A tudósok szerint e három tényező valamelyikének megléte önmagában is megduplázza a demencia kialakulásának veszélyét, ugyanakkor mindhárom együtt már hatszorosára növeli a kockázatot.

Megfelelő, egészséges életmóddal az említett kockázati tényezők kordában tarthatók. Idősebb korban a vércukorszint ingadozásának elkerülése miatt napi öt étkezés ajánlott, és az étrend lehetőleg tartalmazzon minél több gabonát, legyen gazdag antioxidánsokban és omega-3 zsírsavakban (előbbiek megtalálhatóak például zöldségekben, gyümölcsökben, utóbbiak nagy mennyiségben fordulnak elő például a lazacban, a dióban vagy a kiviben). A napi séták, relaxációs gyakorlatok és fejtörők szintén sokat segítenek a jó memória megőrzésében.

2. A torna "erősíti" az agysejteket

Több tanulmány azt sugallja, hogy a rendszeres testmozgás csökkenti a kognitív megbetegedések kialakulásának kockázatát. A tornázás alapvetően enyhe stresszt jelent a szervezet számára, mert az a fokozott igénybevétel során felemészti - többek között - annak az energiának egy részét is, ami szükséges az agy optimális működéséhez. Emiatt olyan növekedési faktorok szabadulnak fel a szervezetben, amelyek jótékony hatást fejtenek ki az agysejtekre. Eme jótékony hatás eléréséhez a szakértők szerint már napi fél óra rendszeres testmozgás is elegendő.

3. A fejtörők segítenek megőrizni a szellemi frissességet

A fejtörők, keresztrejtvények, memóriajátékok, kirakók segítenek állandóan készenlétben tartani a memóriát. Egyes tanulmányok alapján az ilyen jellegű, rendszeres szellemi tevékenység felére csökkenti a későbbiekben a demencia kialakulásának veszélyét.

4. Memóriatrükkök

A memória - mind negatív, mind pozitív irányba - befolyásolható fogalom. Például az emberek nagy része hajlamos arra, hogy az idő múlására fogja feledékenységét, noha igen valószínű, hogy az emlék nem veszett a múltba, csupán kicsit több ráfordításra, erőlködésre lenne szükség a felidézéséhez. Ugyanakkor egy briliáns, a későbbiekben felhasználható gondolatot az agy általában úgy raktároz el, hogy az - nagy valószínűség szerint - a kellő pillanatban ismét előtűnik, eszünkbe jut.

A heves, megindító események sokkal mélyebb nyomot hagynak az emberben, tovább emlékszik rájuk, mint az egyszerű, hétköznapi dolgokra. A szomorú események pedig általában pontosabban rögzülnek, mint az örömteliek, mert az ilyen helyzetek általában nagyobb odafigyelést igényelnek az érintettektől.

5. Az alvás segíti az emléknyomok rögzülését

Az alvás lehetőséget teremt arra, hogy az agy "visszajátssza" a nap eseményeit, és állandósítsa a fontos emlékeket. Egy tanulmány szerint egy kilencven perces alvás elegendő ahhoz, hogy az agyban rögzüljenek a napi történések emlékei. Ezzel a módszerrel például a diákok képesek lehetnek a napi tanulás hatásfokát növelni.