Egy szép nyár a Marson - befejeződött a Phoenix küldetése

Újabb szép történet zárult le a vörös bolygó kutatásában. Az amerikai Phoenix-űrszonda küldetése egyértelmű siker: közvetlenül igazolta a felszíni és felszín alatti vízjég jelenlétét, és felfedezte a sarkvidéki éghajlatváltozások nyomait. Az eredmények alapján a poláris térségben egykor folyékony víz is lehetett a felszín alatt, ahol akár extrém körülményeket kedvelő életformák is létezhettek. Ezzel a NASA gyakorlatilag lezárta a víz utáni kutatást, és a következő nagy szonda már az élet nyomait keresi. 

A Phoenix után már most több Mars-szonda vár indulásra. Közéjük tartozik a Mars Science Laboratory (MSL), amely egy nagyteljesítményű felszíni rover lesz. Részletesebb elemzéseket végez majd, mint a még mindig működő Spirit vagy az Opportunity. Összetett, automatizált guruló laboratóriumnak is tekinthető, amelynek fő feladata az élet lehetőségének - illetve az ezzel kapcsolatos sugárzási, kémiai körülményeknek - a vizsgálata lesz. Tervezett élettartama legalább egy marsi év (körülbelül két földi év), amit ideális esetben túl is teljesíthet.

Fantáziarajz az MSL roverről (NASA)

Nemcsak műszerállománya és technológiája fejlettebb a mostani marsjárókénál, de a napelemek mellett nukleáris energiaforrással is bír, azaz társainál több energiát használhat mozgáshoz, mintavételhez, és kevésbé lesz érzékeny a besugárzás évszakos változásaira. A szonda költségvetése mára jelentősen meghaladta a tervezett értéket: a 2006-ban becsült 0,3 milliárd dollár helyett jelenleg az 1,9 milliárdot közelíti. Mivel az összeget nem akarják még tovább növelni, az űreszköznek minél korábban el kell indulnia. A NASA legújabb közleménye alapján erre 2009 októberében kerülhet sor.

A NASA néhány napja megjelent jelentésében négy potenciális leszállóhelyet jelölt ki az MSL részére:

• Eberswalde-kráter: benne egy idős, üledékes folyóvízi deltával
• Gale-kráter: egykori tómeder, agyagokkal és szulfátokkal
• Holden-kráter: szintén egykori tónyomokat mutató becsapódásnyom
• Mawrth-völgy: idős, agyagos üledékeket kihantoló folyásnyom

Az egyik potenciális leszállóhely: a Gale-kráter domborzatomellje, közepén a több kilométer vastag üledékes képződménnyel (NASA, JPL)

Mind a négy terület érdekes lehetőségeket rejt az esetleges egykori életnyomok tanulmányozására. Közülük több helyszín már a korábbi misszióknál is szóba jött, azonban akkor nem feleltek meg olyan technikai kritériumoknak, amilyeneket az MSL leszállása és felszíni üzemelése már nem igényel. Az új szonda elődeinél nehezebb terepen is tud mozogni, és biztonságosabb, célzott leszállást képes végrehajtani egy 20 kilométeres ellipszisen belül. Emellett topográfiailag magasabb területen is landolhat, mivel az ejtőernyős szakasz után rakétáival még jelentősen lassíthatja zuhanását. A vidék erősebben is lejthet, a nukleáris energiaforrás miatt pedig nem kell, hogy közel legyen az egyenlítőhöz.

A MAVEN-szonda (Mars Atmosphere and Volatile Evolution) a bolygó fejlődésének a légkör és az éghajlat változásaival kapcsolatos jellemzőit próbálja majd rekonstruálni. A tervek alapján 2013-ban indul, és a Mars légkörének, illóanyagainak (főleg H₂O, valamint CO₂, N₂) történetébe nyújt majd bepillantást. Ez lesz a NASA Scout-programjának második tagja a Phoenix után.

Fantáziarajz a MAVEN-szondáról (NASA)

A 485 millió dollár összköltségű küldetés a felsőlégkör jellemzőit fogja tanulmányozni, elsősorban a napszél és az atmoszféra kölcsönhatását vizsgálva. Az egyes elemek és izotópok arányát, a gázoknak a légkörből történő elszökését méri. Emellett kiemelt figyelmet fordít a légköri por mennyisége és az atmoszféra egyéb jellemzői közötti kapcsolatra.

Az ExoMars az Európai Űrügynökség (ESA) által tervezett következő nagy európai Mars-szonda. Az évek óta tervezett űreszköz anyagi okokból ismét halasztást szenvedett. Felmerült, hogy esetleg amerikai és orosz pénzt is be lehetne vonni a programba, amelynek keretében néhány műszert helyeznének el a fenti államok a szondán. Először 2011-ről 2013-ra csúszott a start (főleg mérnöki és technikai jellegű problémák miatt), jelenleg pedig 2016 látszik az indulás időpontjának.

Kisfilm az ExoMars programról (ESA)

A Mars kutatásából a gyorsan fejlődő Kína is szeretné kivenni a részét. A távol-keleti állam Oroszországgal együttműködve 2009 októberében szeretne egy küldetést indítani a vörös bolygóhoz. A Yinghuo-1 szonda a start után 10 hónappal érkezne a Marshoz.

A kínai Yinghuo-1 modellje (balra) (Xinhuanet)

Az együttműködés keretében az oroszok biztosítják a hordozórakétát, a kínaiak pedig egy kisebb szondát, amely a nagyobb orosz egységgel, a Phobos-Grunt-szondával együtt utazik. Utóbbi a Phobos anyagából vesz mintát és juttatja a Földre. A Yinghuo-1 nevű kínai űreszköz fő célpontja a Mars lesz. A 75x75x60 centiméteres, 110 kilogrammos űreszköz elnyúlt pályára áll a bolygó körül, amelyen távolsága 800 és 80 000 kilométer között változik. A háromnapos keringési idejű útvonalán legalább egy éven keresztül üzemel majd a bolygót tanulmányozva.