Minden eddiginél ősibb lehetséges életnyomot találtak

Miközben a Phoenix-űrszonda a Marson próbálja felderíteni az egykori lakhatósági viszonyokat az ősi, egysejtű élet számára, egy új felfedezés több százmillió évvel tolhatja ki az élet keletkezésének időpontját a Földön.

Jelenleg a tankönyvekben is az szerepel, hogy az élet valamivel több mint 3,5 milliárd éve jelent meg bolygónkon. Pontosabb becslést adni nehéz, mert a korábbi időszakból nem állnak rendelkezésünkre ősmaradványok.

Az ausztrál Curtin Egyetem szakemberei által vezetett kutatócsoport most bejelentett eredménye jóval korábbra teheti az élet kialakulását bolygónkon. A nyugat-ausztráliai Jack Hills területéről származó gyémántszemcsékben olyan kémiai jellemzőket azonosítottak, amelyek 4,2 milliárd éve létezett élőlények tevékenysége nyomán alakulhattak ki. A cirkonkristályokba zárt drágakövekben a szénatomok különböző tömegszámú változatainak (izotópjainak) eloszlását vizsgálva azt tapasztalták, hogy a könnyebb, 12-es tömegszámú izotóp aránya rendkívül magas. Az ilyen izotóparányokat rendszerint a szerves életformák jelenlétével hozzák kapcsolatba.

A kutatók a Nature legújabb számában közölt cikkükben megjegyzik: teljesen biztosan nem zárható ki, hogy az élettől függetlenül alakult ki az itt tapasztalható széneloszlás, de Dr. Alexander Nemchin, a kutatás vezetője szerint felfedezésük újra felszítja az élet korai evolúciója körüli vitákat.

Élet már a nagy bombázás alatt?

Ha valóban az élet nyomaira bukkantak, akkor a felfedezésnek több érdekes következménye is van. Egyrészt megkérdőjelezi azt az elméletet, hogy az élet nem jöhetett létre 3,9 milliárd évnél korábban a Földön, amikor is befejeződött a bolygóképződés utolsó nagy fázisa, a bolygó felszínét pokollá változtató "nagy meteoritbombázás". Másrészt még inkább alátámasztja azt az elképzelést, hogy a Föld 4,6 milliárd éve történt összeállása után szinte "azonnal" (földtani értelemben nagyon rövid idő alatt) megjelentek rajta az első élőlények is. Mindezek alapján az élet még szívósabb "dolog" lehet, mint azt jelenleg gondoljuk.

A Mars-kutatás szempontjából is van jelentősége az eredményeknek. Egyrészt a kutatók által használt módszerek, illetve a vizsgálatokból nyert tapasztalatok segíthetik a marsi talajminták elemzését, az adatokat össze lehet majd vetni a földiekkel. A jelenleg működő Phoenix-űrszonda sem ősmaradványokat keres, hanem olyan kémiai jellemzőket, amelyek egykori életre, illetve az élet lehetőségére utalnak. A kitolódott első megjelenés miatt egyébként is nagyobb esély van arra, hogy a vörös bolygón is megjelent az élet, hiszen 4,2 milliárd éve még ott is kedvezőek voltak ehhez a környezeti feltételek.

Gyémántzárvány az egyik tanulmányozott cirkonkristály belsejében (Alexander Nemchin szívességéből)