Feloldották az őssejtkutatások korlátozását az Egyesült Államokban

Barack Obama amerikai elnök hétfőn bejelentette az embrionálisőssejt-kísérletekre vonatkozó 2001-es kormányzati tilalom feloldását. Obama elnöki rendelete az elmúlt évek legfontosabb intézkedése az orvosbiológiai kutatások területén. Az embrionális őssejtek olyan sejtek, amelyekből a szervezet körülbelül 220 sejttípusának bármelyike kifejlődhet, így gyógyászati potenciáljuk óriási.

Az embrionális őssejtek létrehozása

Az ember esetében 6-7 nappal a megtermékenyülés után létrejön a körülbelül 100 sejtből álló hólyagcsíra, amely egy külső sejtrétegből, az ezáltal határolt belső térből és az ebben elhelyezkedő belső sejttömegből, az embriócsomóból áll. A külső sejtrétegből jön létre a méhlepény és olyan szövetek, amelyek a magzat méhen belüli fejlődéséhez szükségesek. Az embriócsomóból alakulnak ki a magzat csíralemezei és szövetei.

Az embriócsomó sejtjeit ún. pluripotens őssejteknek nevezzük. Ezek a sejtek még igen "rugalmasak és nyitottak": a méhlepény sejtjein kívül az emberi szervezet minden más sejttípusa kialakulhat belőlük. Az embriócsomó sejtjeit megfelelő körülmények között tenyészteni lehet, ezekből hozták létre az úgynevezett embrionális őssejtvonalakat. Fontos megérteni, hogy maga az embrió és annak a sejtjei nem azonosak az embrionális őssejtvonalak sejtjeivel. Ezt az elnevezést az őssejtvonalak az eredetük alapján kapták.

A klasszikus forrás: embrionális őssejtek számfeletti embriókból

Embrionális őssejtvonalak mesterséges megtermékenyítési programok számfeletti, hólyagcsíra-állapotú embrióiból tenyészthetők ki. Világszerte számtalan embriót hoznak létre a "lombikbébi programokban", amelyek egy része végül nem kerül beültetésre (általában azért, mert a kívánt gyermek egy másik embrió fejlődéséből már a világra jött). Ezek a számfeletti embriók, vagyis ezek a hólyagcsírák mélyhűtve évekig tárolhatók, ám sorsukról végül dönteni kell. A két lehetőség: elpusztításuk, illetve felajánlásuk tudományos kutatási célokra.

Amint már említettük, az embriócsomóból embrionális őssejtvonalak hozhatók létre, amelyek a többi őssejttel ellentétben korlátlanul szaporíthatók laboratóriumi körülmények között. Az eljárás során azonban az embrió majdnem mindig elpusztul.

Etikai problémák, jogi szabályozások

Az embrionális őssejtek begyűjtését és felhasználását ezért számos országban világnézeti, erkölcsi viták kísérik, megosztva a közvéleményt, a kutatókat és a politikai döntéshozókat is. A számfeletti embriók esetében egyrészt az a nyilvánvaló kérdés foglalkoztatja az embereket, hogy a hólyagcsíra mennyire tekinthető emberi lénynek. Ha tisztán a biológiai oldaláról vizsgáljuk a kérdést, akkor biztosan kijelenthető, hogy ebben a fejlődési állapotban még nem indulnak fejlődésnek a különféle szervrendszerek, így az idegrendszer sem. A katolikus egyház álláspontja szerint azonban a fogantatással kezdődik egy ember élete.

Az Európai Unióban a számfeletti embriókkal folyhatnak kísérletek (a megfelelő nemzeti és az EU-s etikai bizottságok felügyelete alatt), azaz új sejtvonalak alapítása ilyen embriókból támogatható. Ugyanakkor az EU nem finanszíroz olyan kísérleteket, amelyek kimondottan kutatási célra szóló embriók előállításával és elpusztításával járnak (jelenleg csak Nagy-Britanniában és Belgiumban engedélyezett az emberi embriók eleve kutatási céllal történő létrehozása, erre azonban 2007-től nem vehető igénybe EU-s pénz).

Molnár Lajos egészségügyi miniszter az [origo] vendégszobájában korábban elmondta: a hazai embrionális őssejtekkel kapcsolatos kutatások a nemzetközi szabályozással összhangban igen erősen korlátozottak. Dr. Dinnyés András (Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő), a Humán Reprodukciós Bizottság tagja az [origo] kérdésére kifejtette: Magyarországon egyelőre csak importált sejtvonalakkal folytatnak ilyen jellegű kísérleteket. A bizottsághoz még nem érkezett olyan kérés, amelynek értelmében "maradék" embriók felhasználásával akart új sejtvonalat alapítani egy kutatócsoport.

Gátlástalan terápiák

Miért fontosak ennyire az őssejtek? Mint azt rovatunkban az elmúlt években rendszeresen olvashatták, az őssejtek valóban a jövő orvostudományának egyik legnagyobb ígéretét jelentik. Az őssejtek tenyésztésével és fejlődésük irányításával "rendelésre" lehetne létrehozni olyan sejteket, szöveteket vagy akár szerveket, amelyekre egy adott betegnek éppen szüksége van. Csak néhány példa: Parkinson- és Alzheimer-kór, idegrendszeri sérülések, agyvérzés, égési sérülések, szívbetegségek, cukorbetegség, csontritkulás, reumás betegségek.

A kutatók világszerte most vizsgálják azokat a mechanizmusokat, amelyek meghatározzák vagy befolyásolják az őssejtek fejlődését. Az állatkísérletek eredményei nagyon biztatóak, és a szív- és érrendszer gyógyászatában a klinikai próbák már megkezdődtek a nyugati világban is, egyelőre csak felnőtt őssejtek alkalmazásával. A legtöbb betegség esetében azonban még csak most határozzák meg, hogy melyik őssejtféleség a legalkalmasabb a károsodott szövetrész regenerációjához, és azt is, hogy ezeket a sejteket hogyan juttassák a test megfelelő helyére.

Nem túlzás azt állítani, hogy a kutatások eredményei belátható időn belül jelentősen javíthatják az életminőséget, és meghosszabbíthatják az átlagos élettartamot. A terület fejlődését azonban jelentősen hátráltatja, hogy - üzleti alapon - gátlástalan módon kínálnak már most is olyan "terápiákat", amelyek a nyugati típusú, bizonyítékokon alapuló orvostudomány számára elfogadhatatlanok.