Megfigyelték az esőcseppek különös földet érését

2009.05.04. 10:32

Néha még a mindennapi folyamatok is tartogathatnak meglepetést - például a vízcsepp földet érése és szétfröccsenése. Az esőcsepp ugyanis meglepő módon még a földet érés előtti pillanatban, a levegőben szétrobban - állítja Shreyas Mandre, a Harvard Egyetem kutatója.

Mandre és kollégái egy sor számítógépes szimulációt végeztek el, amelyekben folyadékcseppek csapódtak be egy szilárd felületre. A szimulációban a légnyomás és a csepp felületi feszültsége döntő tényezők voltak.

Kiderült, hogy egy átlagosnak mondható - mintegy két milliméter átmérőjű és másodpercenként néhány métert megtevő - esőcsepp a tulajdonképpeni becsapódás előtt néhány százezred másodperccel olyannyira összenyomja maga előtt a levegőt, hogy közte és a föld között egy apró légpárna alakul ki. A szétrobbanás valójában ezen a párnán következik be: a csepp először vékony koronggá lapul, majd jellemző, koronaalakú hullámot csap maga körül, amelyben szétoszlik. Egy olyan felületen, amelynek a súrlódása nagyobb, mint a légpárnáé, ez a hatás valószínűtlenebb lenne - következtetnek a kutatók a szimulációkból: a vízcsepp a felületre érve koronaszerű formában csapódna vissza. A légnyomás szintén fontos szerephez jut: alacsony nyomás esetén a csepp inkább szétterül, mintsem koronaként fröccsen vissza.

A becsapódás és szétfröccsenés folyamatát még mindig nem értjük kellő mértékben - összegezte Mandre a New Scientist című szaklapban. Az erről szerzett pontos ismeretek az anyagkutatás szempontjából és praktikus felhasználási területeken, például a konyhai eszközöknél lehetnének hasznosak.