Eltorzult Jane pofája - T. rexek harcának nyomai

2009.11.04. 12:30

Két tinédzserkorú Tyrannosaurus rex kapott össze valamikor a késő kréta időszakban, és a párharcot legalább egyikük igencsak megszenvedte. Ennek bizonyítékát a Jane névre keresztelt példány szolgáltatta, amelynek csontvázára 2001-ben bukkantak Montanában, és most CT-vizsgálatnak vetették alá. Ennek során a koponyáján súlyos sérüléseket fedeztek fel, amelyek eltorzíthatták a tinédzser tirannoszaurusz "arcvonásait".

"Igen ritkák a fiatal dinoszauruszok fosszíliái. Még ritkábbak a tinédzser ragadozó dinoszauruszok maradványai. Ennél már csak az ritkább, amikor felfedezzük az egymás közötti csatározások nyomait" - magyarázta Joseph Peterson, az Észak-Illinois-i Egyetem geológusa. Mint hozzátette, Jane az első ismert fiatalkorú tirannoszaurusz, amelyen harapásnyomok láthatók.

Peterson kollégáival elemezte Jane megkövesedett maradványait, amelyeket a Burpee Természettudományi Múzeum őriz. A fiatal dinoszaurusz koponyáján óriási harapásnyomok láthatók, amelyek négy helyen áthatoltak a felső állkapcson és az orron. A seb begyógyult, ám Jane már nem lett a régi.

"A hegesedés miatt Jane pofája eltorzult, balra húzódott, ám a deformáció mégsem volt olyan fokú, hogy meggátolta volta a tirannoszauruszt az evésben vagy a harapásban" - mondta a geológus. Szerinte Jane nagyujján valamilyen tályog lehetett, a fertőzés a tirannoszaurusz pusztulásakor is fennállt, fájdalmat okozott, és bicegésre késztette a "dinoszauruszlányt", "amely halálakor 12-13 éves lehetett, hossza elérhette a 6,7 métert, testsúlya pedig 670 kilogramm körül mozoghatott.

A komputeres tomográfiai vizsgálat kimutatta, hogy a Jane pofáján látható hosszúkás sérüléseket egy hasonló korú Tyrannosaurus rex okozhatta. Koruk miatt aligha valószínű, hogy párválasztás során kaptak össze, sokkal valószínűbb, hogy az ilyen viadalok az ifjoncok tanulási folyamatába tartoztak: így gyakorolták be, hogyan harcoljanak a dominanciáért vagy egy terület "felügyeletéért".

Peterson szerint hasonló párviadalok figyelhetők meg a modernkori krokodiloknál és madaraknál is, amelyek már a serdülőkorban agresszíven viselkednek egymással szemben.

Jane sérült koponyája arról tanúskodik, hogy ezek a párviadalok sokkal veszélyesebbek voltak, mint a kiskutyák és a macskák, vagy akár a farkas- és oroszlánkölykök játékos "birkózásai".

"A krokodilok és a madarak kevésbé megbocsátók. Minden jelentősebb aligátor- és krokodilpopuláció esetében felfedezhetők olyan egyedek, amelyeknek hiányoznak az ujjai, végtagjai vagy a pofájuk egy része. Mindez a faj- és kortársaikkal vívott agresszív csatározások következménye" - mondta a kutató. 

KAPCSOLÓDÓ CIKK