Így fest a Nap a Plútó felszínéről

Mínusz 220 Celsius-fokos fagyott nitrogénjég tömbök borítják a távoli törpebolygó, a Plútó felszínét. Egén apró pont csak a messzi Nap, amely alig okoz halvány derengést a felszínen.

Ezerszer sötétebb van délidőben a Plútó felszínén, mint a Földön. A törpebolygónak visszaminősített égitest a Földnél átlagosan 40-szer távolabb járja körül a Napot, és egy év 248 földi évig tart. Mivel pályája elnyúlt alakú, légkör csak napközelben övezi, amikor erősebb besugárzást kap. Felszínén a hőmérséklet azonban még ekkor is csak -220 Celsius-fokig emelkedik.

Így nézhet ki a Plútó felszínéről nézve az égbolt

A fagyos égitest felszínét főleg nitrogénjég, valamint fagyott metán és néhány egyéb jég borítja. A Hubble-űrtávcső megfigyelései alapján színe sötétszürke, narancs és fehér között változik. A pontos kinézet megismerésére 2015-ig kell várni, amikor a New Horizons-űrszonda elszáguld a Plútó mellett.

A videón az égitest fagyott felszíne látható, egén jobbra a távoli Nap, balra pedig legnagyobb holdja, a Charon figyelhető meg. Emellett még három kisebb hold is vándorol a Plútó egén. A legstabilabb látványt azonban a Charon nyújtja, amely látszólag nem mozdul el az égen. A Plútó és a Charon ugyanis kölcsönösen kötött tengelyforgást mutat, eszerint ugyanannyi idő alatt fordulnak meg mindketten a tengelyük körül, mint amennyi idő alatt végeznek egy keringést a közös tömegközéppont körül.

Film a New Horizons-űrszonda küldetéséről