Milyen betegségei voltak Hitlernek?

Adolf Hitler egészsége, Berghof
Vágólapra másolva!
Az elmúlt hónapokban újra előkerültek azok az orvosi jelentések, amelyek Hitler egészségi állapotáról szólnak. A náci vezér számos betegsége közül a legvalószínűbb a Parkinson-kór, de gyaníthatóan a bélműködése sem volt rendben.
Vágólapra másolva!

A Hitlerről szóló hivatalos orvosi akták egy része megsemmisült, azok pedig, akik beleláttak például az első világháborús orvosi leleteibe, furcsa körülmények között öngyilkosságot követtek el később, vagy egyszerűen likvidálták őket.

A szakértők számára így széles terep nyílik, hogy a Harmadik Birodalom vezérének tényleges egészségügyi állapotáról spekuláljanak. Bizonyíthatatlan vagy nehezen bizonyítható a bőrkiütések, az esetleges szifilisz vagy az agyvelőgyulladás Hitler esetében. A fülzúgás oka - ha tényleg volt ilyen - könnyebben magyarázható: az ellene elkövetett 1944-es bombamerénylet következménye lehetett ez a tünet.

Ugyanakkor a legkülönbözőbb szakvélemények merültek fel például mentális problémáiról, amelyekről számos áttételes információ áll rendelkezésre, de ezek megbízhatóságát szinte többen vitatják, mint ahányan alátámasztják. (A Wikipedia német szócikke rendkívüli alapossággal gyűjti össze a felsorolhatatlanul sok szimptómát és diagnózist. Tulajdonképpen kevés mentális betegség van, amit ne említene.)

Egyesek szerint Hitler paranoid skizofrén volt, mások szerint a Parkinson-kór előrehaladtával csökkentek döntéshozó képességei. Ám ez utóbbit Albert Speer, az egyik náci vezető, a Harmadik Birodalom felfegyverzéséért felelős minisztere azzal magyarázta, hogy Hitler amfetamint, egyfajta kábítószert szedett. A döntéshozatali gyengeséget az bizonyítja ezen érvelések szerint, hogy Hitler megtiltotta a visszavonulást olyan helyzeteken, amikor a német csapatok nagyobb vereségeket kerülhettek volna el a második világháború utolsó szakaszában.

Forrás: AFP
Hitler Eva Braunnal

Hitler esetleges Parkinson-kórja mindenesetre korabeli filmfelvételeken is észrevehető. Elsősorban a bal keze remeghetett, ezt furcsa kéztartással próbálta ellensúlyozni: jobbjával fogta le sokszor a bal kezét.

Volt olyan pszichológiai-pszichiátriai szakértő, aki megjósolta, hogy öngyilkos lesz Hitler - ez végül 1945 tavaszán következett be, amikor a náci Németország összeomlása már egyértelmű volt. A lehetséges öngyilkosságot Walter C. Langer tárgyalta az amerikai titkosszolgálatoknak készített jelentésében, amelyet később nyilvánosságra hoztak. Langer a Harvard Egyetem szakértője volt, és egyszerűen neurotikus pszichopatának minősítette Hitlert.

Külön téma a történészek, az orvosok és a pszichiáterek számára Hitler első világháborús "vaksága". A náci vezér azt állította, hogy brit mustárgáztámadás miatt nem látott, a szakértők viszont hisztériás alapú, átmeneti látászavarokat valószínűsítenek nála. (Erről két amerikai pszichiáter is levelezett egymással 1943-ban. Egyikük neve - Dr. Gonda - akár magyar eredetre is utalhat.)

Forrás: AFP
Hitler Berchtesgadenben

Ezen vélemények szerint azért hihető nehezen a gáztámadás, mert Hitler nem az első vonalakban, nem a lövészárkokban szolgált az első világháborúban, inkább viszonylag biztonságosabb helyeken tartózkodott. A hisztériás, pszichoszomatikus eredetű ártalmat ezért tartja hihetőbbnek Thomas Weber, az Aberdeeni Egyetem történésze. Weber szerint társai gúnyolták is Hitlert, amiért többnyire az ezredszálláson töltötte az idejét, nem a frontvonalon. (Ugyanakkor a német elemzések egy része nem zárja ki a mustárgáztámadás mellékhatásaként kialakult átmeneti vakságot.)

Hitler nemi életével is lehettek problémák, különben aligha injekcióztatta volna magát bikahere-kivonattal. Theodor Morell szerint inkább bikák prosztatájának kivonatát kapta Hitler, amivel a libidóját igyekeztek fokozni. (Hogy Hitlernek egy heréje lett volna, azt rendkívül nehéz lenne bizonyítani, ebben akár a háborús propagandának is része lehetett, nem feltétlenül tekinthető igaznak a legenda.)

Emésztése viszont tényleg rendkívül rossz lehetett: az Alexander Historical Auctions egyik idei árverésén kínált irat szerint "kontrollálhatatlan szélszorulással" küszködött a náci vezér. A beleiben képződő gáz csökkentésére sztrichninalapú szereket szedett, naponta állítólag 28-at. A sztrichnin tulajdonképpen patkányméreg, ami persze más bajokat, máj- és gyomorproblémákat okozott nála. A második világháború idején elképzelhető, hogy összesen több mint kilencvenféle gyógyszert íratott fel magának a Führer.

Forrás: AFP
Hitler egy pikniken

Arcüregét állítólag kokainpor beszippantásával tisztította, illetve torkára is alkalmazta e kábítószert, amire annyira ráállt az egyik orvos, Dr. Erwin Giesing véleménye szerint - bár ezt hivatalos iratok nem erősítik meg -, hogy csökkenteni kellett a kokainadagját.

Összességében a legvalószínűbb, hogy Hitler egyre súlyosbodó Parkinson-kórral küszködött, és emésztési problémái is lehettek. Kábítószer-fogyasztásról pedig más náci vezetők esetében is maradtak fenn információk, így például Hermann Göring is fogyasztott drognak tekinthető gyógyszert, aminek adagolását például a nürnbergi per idején - öngyilkossága előtt - csökkentették nála.