Így rombolja az ember a tengerfeneket

vonóhálózott tengerfenék, La Fonera Canyon
Vágólapra másolva!
Szántófölddé változtatja a tenger aljzatát a fenékhálós halászat. Miközben lepényhalra mennek, elpusztítják a víz alatti hegyeket.
Vágólapra másolva!

Elsimul a tengerfenék azokon a területeken, ahol a fenékhálós halászati módot alkalmazzák, derült ki spanyol kutatók vizsgálataiból, melyek eredményeit a Nature folyóirat legújabb számában közölték. A halászat hatásai a szántóföldi szántáshoz hasonlíthatók, és komolyan befolyásolhatják az óceáni ökoszisztémákat.

Forrás: CRG Marine Geosciences, University of Barcelona
Egy távirányítású robot-tengeralattjáró képe vonóhálózott tengerfenékről Spanyolország partjainál, a La Fonera Canyonban 770 méter mélyen

A fenékhálós halászat a vonóhálós halászat egyik típusa, amikor a hálót a tenger fenekén vagy ahhoz nagyon közel húzzák. Ezzel az eljárással fogják a lepényhalakat, laposhalakat, tőkehalakat és a tintahalakat is. Korábban elsősorban csak az élővilágra gyakorolt hatásait vizsgálták, a felszínformáló hatások háttérbe kerültek. Pere Puig, a spanyol állami kutatási szervezet, az CSIC kutatója kollégáival megállapította, hogy az eljárás során használt nehéz felszerelés felkavarja az üledéket az úgynevezett kontinentális lejtőkön, amelyek az átmenetet képezik a partmenti sekély zónák, selfek (200 méteres vízmélységig) és a mélytengeri környezet (3-5000 métertől) között. Az üledék felkavarása pedig nagy kiterjedésű átalakulásokat eredményez a tengerfenéken: az eredeti felszínformák rombolásával, illetve feltöltésével "kisimul" a táj.

Forrás: CRG Marine Geosciences, University of Barcelona
A tengerfenék felépítése a La Fonera Canyonnál. A piros szín a szárazföldet mutatja, az árnyalatok a kék felé haladva a mélyülést jelezték. A kép felső részén a sárga színnel jelzett zónában már megfigyelhető a fenékhálós halászat domborzatelsimító hatása

Egy korábbi tanulmány során más kutatók már kimutatták, hogy az Atlanti-óceán európai partvidékén az emberi tevékenységek közül (például elsüllyesztett radioaktív hulladékok, vegyi fegyverek, olaj- és gázipari létesítmények, halászat) a fenékhálós halászat kiterjedése a legszolidabb becslés szerint is tízszerese az összes többinek, és így a fizikai lábnyoma is nagyobb, mint az összes többi aktivitásé.