Amatőr gyűjtő vásárolta meg 2011-ben egy marokkói meteorit-árustól azt a repedezett külsejű sötét kőzetdarabot, amelyről a későbbi részletes elemzés során kiderült, hogy körülbelül 2,1 milliárd évvel ezelőtt jött létre a Mars nedves felszíni környezetében, ezért sokkal több vizet tartalmaz a korábbiaknál. A maroknyi kődarab túlzás nélkül tekinthető a Mars felszínéről rendelkezésünkre álló eddigi legpontosabb anyagmintának.

Nem feltétlenül van szükség több milliárd dolláros űrszonda-küldetésekre a Mars felszíni viszonyainak tanulmányozásához. Szerencsés esetben ugyanis rábukkanhatunk olyan kőzetekre, amelyek külső bolygószomszédunk felszínéről robbantak ki, majd hosszabb-rövidebb ideig tartó űrutazásuk végén kőmeteoritként a Földre hullottak. Megtalálásukra azonban főként csak az antarktiszi jégmezőkön és az aprószemcsés törmelékanyagú sivatagi tájakon van esély, ahová a nagyobb méretű darabok a legnagyobb valószínűség szerint "felülről" érkeznek.

Ám annak ellenére, hogy már közel 110 darab, bizonyítottan Marsról származó meteoritot sikerült azonosítani (elsősorban gázzárványaik és a marsi légkör közötti pontos összetétel-, valamint izotóparány-egyezés alapján), ehhez az alig 320 gramm tömegű, hivatalosan Northwest Africa 7034 elnevezésű kőzetdarabhoz hasonlót eddig még nem ismertünk.

Forrás: NASA
A "Fekete szépség"-ként is emlegetett NWA 7034 meteorit repedezett külső felszíne (forrás: Carl Agee)

Víz jött a Marsról

A marsi meteoritok első három ismert példányának (Shergotty, Nakhla, Chassigny) kezdőbetűiből származó kifejezéssel gyakran csak SNC-típusúnak nevezett kőzetek kora néhány százmillió év és 1,3 milliárd év között változik, tehát az égitest fejlődéstörténetének késői, kevésbé izgalmas szakaszában képződtek. Ráadásul olyan vulkanikus eredetű anyagok, amelyek kőzettanilag eltérést mutatnak az űrszondák által mért felszíni összetétel-adatoktól, így nem határozható meg, hogy melyik térségből származnak, s előfordulásuk valószínűleg nem is igazán gyakori az égitesten. A legismertebb marsi kőzetdarab, az ALH84001 jelzésű meteorit viszont legalább 4 milliárd éves, s a Földön kívüli élet fosszilizálódott maradványainak - mai napig ellentmondásos - felfedezése tette híressé.

A Science tudományos folyóirat Science Express válogatásában elektronikus formában 2013. január 3-án megjelent cikk szerint a Szaharában talált NWA 7034 meteorit biztosan a vörös bolygóról érkezett. Bazaltos összetételű anyaga gyorsan hűlve, körülbelül 2,1 milliárd éve kristályosodott szilárd kőzetté a felszínen vagy a kéreg legfelső rétegeiben, a Mars történetének Amazoni időszakában. A részletes vizsgálatokat végző kutatócsoport vezetője, Dr. Carl Agee (New Mexico Egyetem, Meteoritikai Intézet) szerint az egy évnél is tovább tartó elemzés legizgalmasabb eredménye, hogy az NWA 7034 belsejéből hevítés hatására felszabadult H2O-mennyiség több mint tízszerese az SNC-típusú marsi meteoritokra jellemző átlagértéknek.

Az eddigi legpontosabb anyagminta

A kőzet kora és "nedvessége" alapján arra lehet következtetni, hogy nem csak a bolygó fejlődéstörténetének kezdeti szakaszában, hanem akár még kétmilliárd évvel ezelőtt is létezhetett vizes környezet a Mars felszínén, illetve felszínközeli rétegeiben.

Forrás: Kevin Gill
Valós domborzati adatok felhasználásával készült fantáziarajz a Mars ősi, nedves időszakáról (forrás: Kevin Gill)

Az NWA 7034 az SNC-meteoritokhoz hasonlóan vulkanikus eredetű, ám magas ritkaföldfém-tartalma és közel centiméteres nagyságú ásványtöredékeket is magában foglaló breccsás szövete kőzettanilag jelentősen eltér azoktól. Viszont jól párhuzamba állítható egyrészt a keringőegységek nagy térségekre vonatkozó felszíni összetétel-adataival, másrészt a Spirit rover által a Gusev-kráterben vizsgált kőzetek elem-arányaival is. Ezért túlzás nélkül tekinthető a Mars felszínéről rendelkezésünkre álló eddigi legpontosabb anyagmintának.

További érdekessége egyrészt a különböző hevítési hőmérsékleten felszabadult oxigén-készletek eltérő izotóparánya, másrészt hogy néhány ásványzárványában ásványi/vulkáni eredetű, tehát abiogén széntartalmú vegyületek is találhatók (néhány SNC-meteorithoz hasonlóan), ám ezek keletkezési folyamatainak részletei még nem ismertek. Mindezek miatt az NWA 7034 elősegítheti a Curiosity tudományos eredményeinek értékelését is, s rendkívül hasznosan járulhat hozzá a rover jövőbeli feladatainak tervezéséhez.