Hol járunk? Trónfosztó sárga főnixmadár

A belváros épületei Debrecenben. A képre kattintva nagyobb méretben is megtekintheti a légi fotót

A tűzvészek után újjászületett épület még a magyar országgyűlést is falai közé fogadta.

A légi felvételen Debrecen belvárosát láthatjuk, bal oldalon a református nagytemplommal. A mai épület nem az első az e nevezetes helyen álló templomok sorában, melyeket jellemzően tűzvészek pusztítottak el a város jelentős részével együtt. Az egyik ilyen katasztrófa éppen Kálvin János halálának évében, 1564-ben következett be, és egészen 1626-ig csak megfeketedett falak emlékeztettek rá, hogy itt valaha templom állt. Az átmenet akár szimbolikusnak is tekinthető, hiszen a két évvel később megépült templom már a reformátusoknak adott otthont, jóllehet megtartotta elődje nevét, vagyis szintén András-templomnak hívták.

A képre kattintva nagyobb méretben is megtekintheti a légi fotót Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Újabb tűzvész és újjáépítés után 1803-ban készült el a mai nagytemplom, melynek tágas belső tere nagyszerűen példázza a puritán református gondolatot. A templom tornyai 61 méter magasak, a nyugatiban megtalálhatjuk az újraöntött Rákóczi-harangot, melynek ágyúkból öntött eredetije az 1802-es tűzvészben megrepedt, miután a forró fémre a helyiek vizet locsoltak. 1849 áprilisában e templom falai között mondta ki a Debrecenbe költözött országgyűlés Habsburg-ház trónfosztását, és Kossuth Lajos itt hirdette ki a Függetlenségi Nyilatkozatot - erre emlékeztet a Kossuth-szék. 1991-ben pedig maga II. János Pál is ellátogatott a kálvinista Róma “Szent Péter bazilikájába”.