A világ egyik legnagyobb matematikusa lehet az MTA új elnöke

2014.05.05. 16:02

Új elnököt választ a Magyar Tudományos Akadémia május 6-án. Az előzetes felmérés során messze a legtöbb voksot Lovász László kapta.

Lejárt Pálinkás József atomfizikus, korábbi oktatási miniszter második mandátuma a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) élén. A MTA tagjai keddi közgyűlésükön választják meg az új elnököt. Pálinkás javaslatára idén először közvélemény-kutatást végeztek az akadémia tagjai és az akadémiai doktori fokozottal rendelkezők között arról, kit javasolnak az MTA élére. Messze a legtöbb voksot Lovász László matematikus kapta, de legalább tíz-tíz százalékot ért el Maróth Miklós klasszika-filológus és Németh Tamás agrokémikus, az MTA főtitkára is. Kik az esélyesebbnek tartott jelöltek?

A matematikus

Lovász László elsősorban kombinatorika és számítógép-tudomány terén számít nemzetközi hírű szaktekintélynek. 1948-ban született Budapesten. Már az általános iskola végén elköteleződött a matematika tudománya mellett, egyik példaképének pedig Euler svájci matematikust tekintette – nyilatkozta korábban az Origo chaten. Középiskolai tanulmányait a Fazekas Mihály Gimnázium első matematika tagozatos osztályában folytatta. Már a gimnáziumi évek alatt megmutatkozott kivételes tehetsége, sorra nyerte a jelentősebb tanulmányi versenyeket, a Matematikai Diákolimpián három egymást követő évben lett aranyérmes. Mindössze 16 évesen kezdte vizsgálni a gráfokkal való műveleteket.

Egyetemi tanulmányait az ELTE TTK matematika szakán végezte, amelyet 1971-ben fejezett be. A felsőoktatásban töltött évei során a Schweitzer-verseny legsikeresebb megoldójaként szerzett hírnevet: a feladatok megoldásán túl rámutatott a matematikai problémák hátterére is. Az egyik közszájon forgó esetről így írt a Természet Világa 1999. márciusi számában: egyik alkalommal például nem a felvetett problémát, hanem annak általánosítását oldotta meg olyan módszerrel, amely pont az adott speciális esetben nem működött. Ez megdöbbentette a konferenciát levezető elnököt, aki csodálkozott azon, hogy Lovász miért nem rendelkezik még doktori címmel. Ha a doktorit nem is, a kandidátusi címet szokatlanul korán, már az egyetem befejezése előtt megszerezte. Ez azért is számít rendhagyónak, mert ennek a tudományos fokozatnak az elnyeréséhez a főiskolai, illetve egyetemi diploma megszerzése alapfeltétel.

Lovász LászlóForrás: MTI/Mohai Balázs

1972-ben oldotta meg azt a matematikai problémát, amely a világhírnevet is meghozta számára: neki sikerült bebizonyítania Berge francia matematikus „perfekt gráf sejtését”, amely akkor már húsz éve izgatta a matematikusok fantáziáját. Az általa készített dolgozat annyira híres lett, hogy tíz évvel később egy vezető matematikai folyóirat változatlan formában újraközölte. Ez az eredmény vezette őt a diszkrét programozás témaköréhez, amely két évtizeden át a fő kutatási területévé vált.

A legfiatalabb levelező tag az Akadémián

Az egyetem elvégzése után az ELTE-n, majd 1975 és 1982 között a Szegedi Tudományegyetem geometriai tanszékén tanított. Ez az időszak sem telt eseménytelenül. 1978-ban Martin Kneser német matematikus régóta nyitott kombinatorikai problémáját sikerült megoldania algebrai megközelítéssel, majd 1979-ben az információelmélet egyik leghíresebb problémáját, a Shannon-problémát is hasonló módon oldotta meg. Ez az eredmény az év publikációjává vált az IEEE Transaction Information Theory című tudományos folyóiratban. Eredményeinek köszönhetően mindössze 31 évesen a Magyar Tudományos Akadémia legfiatalabb levelező tagjának választották. 1982-től ismét az ELTE-n tanított, egy évvel később pedig a számítógép-tudományi tanszék vezetésére kapott megbízást. 1985-ben, 36 évesen lett a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Az Educatio című folyóiratnak adott 2009-es interjújából kiderül, hogy a nyolcvanas években a rendszerváltozás közeledtével felszínre került a matematikustársadalom megosztottsága, jelentős ideológiai és hatalmi harcok dúltak az ELTE matematikai tanszékei között a fontosabb tudományos pozíciók betöltéséért. Lovász szerint a feszült légkör miatt

egy csomó fontos dologról lemaradt a magyar matematikusközösség,

neki pedig személy szerint elege lett az egészből, ezért a külföldi ajánlatok elfogadása mellett döntött. Először a Bonni Egyetemen, majd a Princetonon tanított, 1993 és 1999 között pedig a Yale kínált fel professzori állást számára. 1999-től dolgozott a Microsoft kutatóintézetében. A vállalat nagy szabadságot adott Lovásznak és kollégáinak, gyakorlatilag maguk a kutatók határozhatták meg, hogy milyen matematikai problémákkal szeretnének foglalkozni. Ennek köszönhetően a szakmai tanácsadáson túl sok érdekes kérdéssel foglalkozhattak. A Microsoftnál töltött évek egyik jelentős eredménye volt, hogy felesége, Vesztergombi Katalin segítségével létrehozott egy hálózatokon való adattérítést segítő algoritmust, amelyet a Windows Server 2003-ba be is építettek.

Még külföldi tartózkodása idején, 1999-ben elnyerte az addigi legnagyobb tudományos elismerését, a matematikai Wolf-díjat. 2006-ban visszatért Magyarországra. Még ebben az évben az ELTE Matematikai Intézet igazgatója lett, ezt a pozíciót 2011-ig töltötte be.

A 2007 és 2010 közötti időszakra Lovászt a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) elnökévé választották. Ezalatt további két jelentős díjjal gazdagodott: 2007-ben megkapta az egyik legrangosabb hazai tudományos elismerést, a Bolyai-díjat, majd 2010-ben a Kyoto-díjat vehette át. Mivel a matematikában nincs Nobel-díj, a Kyoto-díjat „matematikai Nobel-díjként” tartják számon. (További fontos elismerései: 1979: Pólya-díj, 1985: Állami Díj, 1998: a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, 2001: Corvin-lánc, 2008: Széchenyi-nagydíj, 2012: Fulkerson-díj.)

A klasszika-filológus

Maróth Miklós 2010-ben így foglalta össze pályafutását: „A katolicizmus nekem nemcsak spirituális alapokat adott, hanem meghatározó kultúrát is jelentett. Az Isten-kép mellett döntően befolyásolta erkölcsi világlátásomat is” – mondta a Barikádnak, a Jobbik hetilapjának. Az 1943-ban született tudós a pannonhalmi bencés gimnáziumban érettségizett 1961-ben. Gimnáziumi hittantanárának a héber és más keleti nyelvek volt a szakterülete; Maróth elmondása szerint ezekben az években vált egyértelművé, hogy ez lesz a kutatási területe. „Pannonhalmán tudtam meg azt is, hogy a görög kultúra örökségét, tudósok, gondolkodók írásait az arabok fordították le, és a középkori Nyugat-Európában arabból fordították tovább latinra” – magyarázta ebben az interjúban.

1962-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem arab–latin–görög szakára járt, 1964 és 1965 között a Bagdadi Állami Egyetemen tanult. 1967-ben kapott tanári diplomát az ELTE-n, majd ókori egyetemes történelem szakot végzett kiegészítésként ugyanott. MTA-s pályafutása szintén ugyanekkor kezdődött, az Akadémia könyvtárában kezdett dolgozni. Doktori fokozatot 1970-ben szerzett az ELTE-n, disszertációját arról írta, hogyan dolgozta át Muhammad ibn Múszá al-Hvárizmí 9. századi perzsa földrajztudós, asztronómus és matematikus Ptolemaiosz Földrajzát, és azon belül hogyan mutatta be Közép-Ázsiát.

„Életem során hosszan foglalkoztam a görög és arab filozófiával, elsősorban a logikával. Ez jelentette a kulcsot más területek műveléséhez is: például az irodalomelmélethez és az iszlám vallás 'racionális teológia' néven ismert ágához. Ugyancsak szerepe volt logikai ismereteimnek abban, hogy megértettem az iszlám politikai filozófiáját, és még néhány más érdekes szakterületét” – írja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) honlapján közzétett szakmai önéletrajzában. Kandidátusi fokozatát az MTA-n a Görög logika Keleten című munkájával szerezte 1974-ben, majd 1988-ban a nyelvtudományok doktora lett; doktori disszertációjának címe Az arabok és a görög tudományelmélet volt (a két dolgozat utóbb könyv alakban is megjelent).

Egyetemszervezés

1978-ban egy évet töltött a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának leningrádi (szentpétervári) Keleti Intézetében. 1986-ban egy szemeszteren át Bostonban, a Harvard Egyetemen volt ösztöndíjas kutató. 1988-tól vezette az MTA–ELTE ókortudományi kutatócsoportot. A rendszerváltás után, 1991-ben kezdte megszervezni a bölcsészkart a PPKE-n. Ezt a fordulatot így jellemezte 1994-ben a Budapesti Könyvszemle című folyóiratban:

„Úgy kezdtünk hozzá a szervezéshez, hogy egy önálló katolikus egyetemet hozunk létre. Utóbb azonban kiderült, hogy Magyarországon az egyetemalapítási körülmények olyan komplikáltak, hogy sokkal egyszerűbb egy már működő fakultáshoz csatlakozni. (...) A magyar katolikus püspöki kar döntése értelmében a teológiai kart kiegészítették egy bölcsészkarral, ily módon hozva létre a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet. (...) Amikor mi a katolikus egyetem létrehozásán kezdtünk fáradozni, nem az egyetem konzervatív vagy liberális szellemét mérlegeltük, hanem azt, hogy a diákokat egy olyan egyetemen, mint az ELTE, amelyik nem hierarchikusan szerveződik, nagyon nehéz megfogni. Az olyan intézményekben, ahol úgynevezett demokratikus szerveződés van, tehát

ahol mindenki megválaszthatja a maga hóhérját,

nagyon nehéz rendet tartani. (...) A katolikus egyetem erkölcsi alapállása szerint a tanároknak az órára föl kell készülni, és a diákoknak minden erejüket megfeszítve tanulni kell – szemben avval, amit Eötvös József már a múlt században a magyar diák szemére lobbantott, nevezetesen, hogy nem akar tudást szerezni, csak diplomát.”

1992 és 1999 között a PPKE bölcsészkarát vezette, a klasszika-filológia és arabisztika professzora. Egyetemi tankönyveket írt a görög filozófia történetéről és az arab filozófiáról, 1994-ben jelenik meg németre fordítva nyelvtudományi doktori dolgozatának átdolgozott változata (könyveinek, szakcikkeinek listája itt olvasható). 1995-ben választották a MTA levelező tagjává. 1999 és 2008 között helyettes vezetője volt a MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának. 2002-től az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete igazgatója a PPKE-n. 2004-ben választották meg a MTA rendes tagjává, 2008-tól pedig nyelvtudományi alelnökévé. Jelentősebb díjai: 1998-ban kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2009-től Buenos Aires díszpolgára, ugyanebben az évben kapta meg az iráni Ibn Sina-díjat.

Maróth MiklósForrás: MTI/Kovács Tamás

A három jelölt közül szinte csak ő nyilatkozik politikai kérdésekről, mégpedig hangsúlyozottan katolikus szemszögből. Egy 1992. márciusi konferencián úgy értékelte, hogy a rendszerváltással az arisztotelészi, erkölcsi alapú állammodellre állt át Magyarország. Ezért kell elítélni a kommunista bűntetteket, még akkor is, ha többségük az ötvenes években történt. Ez morális kérdés, elengedhetetlen a társadalom erkölcsi rendjének helyreállításához – mondta az MTI híradatbankja szerint. 1997-ben társelnöke lett a Pro Patria, az Összefogás a Kereszténydemokráciáért Egyesületnek. Jelenleg a jobboldali politikát támogató Professzorok Batthyány Körének tagja.

Maróth interjúiból az tűnik ki, hogy szakadékot lát az iszlám világ, valamint Európa és az USA között. „Európában bele lehet rúgni a kereszténységbe, de egyszer próbáltak meg karikatúrákat csinálni Mohamedről, világméretű tiltakozás tört ki. A muzulmánoknak erős vallási és nemzeti identitásuk van. Európában nincs vallási identitás, a nemzeti identitás ellen pedig állandó harc folyik” – mondta 2011-ben a Magyar Kurír katolikus híroldalnak. A már idézett Barikád-interjúban így felelt arra a kérdésre, hogy mikor voltak a legrosszabbak Magyarország keleti kapcsolatai: „A balliberális kormányok időszakában. Teljes volt az érdektelenség és az olyan sértegetések sem tettek jót, mint arab sportolók terroristázása.”

A Veszprém Megyei Naplónak 2010-ben Irán kapcsán arról beszélt, hogy az ellentéteknek gazdasági és politikai okai vannak, amelyekhez különböző félelmek adódnak hozzá. „Mi félünk az ő önfeláldozásuktól, hogy az életüket készek adni azért, amiben hisznek, ők meg félnek a mi technikai fölényünktől. A normális európai reakció erre, hogy ismerjük meg a másikat. Az iszlámot viszont nem érdekli Európa, az iszlám zárt világ.”

Az agrokémikus

Dr. Németh Tamás az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet igazgatója, címzetes egyetemi tanár. Szűkebb szakterülete a talajtan, agrokémia. Az MTA Doktora címet 1997-ben „Talajaink szervesanyag-tartalma és nitrogénforgalma” című dolgozatával érdemelte ki. Kutatási területei a talaj-növény rendszer tápelemforgalma (kiemelten a nitrogén).

Németh TamásForrás: MTI/Kovács Attila

2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2007-ben pedig rendes tagjává választották. Előtte 2002-ben az Agrártudományi Osztály elnökhelyettese lett. 2008-ban az MTA főtitkárává választották. Ezenkívül 1998-ban a Svéd Királyi Mezőgazdasági és Erdészeti Akadémia külső tagja lett. Akadémiai tisztségei mellett 1993 és 1996 között a Nemzetközi Műtrágyázási Tudományos Központ ügyvezető főtitkára volt, majd a központ főtitkárává választották. Az Agrokémia és Talajtan, valamint az Agicultural Water Management című szakfolyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.