Hajnalban megérkezett a Marshoz a NASA új űrszondája

Mars, MAVEN
Vágólapra másolva!
A NASA hétfő hajnalban pályára állította a Mars körül legújabb keringőegységét, amely a felső légköri folyamatokat vizsgálja majd. Eredményei alapján pontosabban megérthetjük a bolygó éghajlatának, illetve életfeltételeinek múltbeli változásait.
Vágólapra másolva!

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az amerikai Mars Atmosphere and Volatile EvolutioN (röviden MAVEN) űrszonda már tíz hónapja elhagyta a Föld térségét, és több mint 700 millió kilométert tett meg a világűrben külső szomszédunk eléréséig.

A MAVEN a Mars felszíne felett (illusztráció) Forrás: NASA

Fékezés hajnalban

A bolygóközi utazás sebessége azonban sokkal gyorsabb a Mars körüli keringéshez szükségesnél, vagyis a pályára állás csak lassítás után lehetséges. Ennek érdekében a szerkezet előrefordította hajtóműveit, és kb. 380 kilométeres magasságban a Mars északi pólusa felett beindítva őket megkezdte a fékezést, közép-európai idő szerint 2014. szeptember 22-én, hajnali 3.50-kor. A 34 percig tartó manőver eredményeként végül 35 órás periódusidejű, elnyúlt pályára állt a célpontja körül. Majd három perccel a hajtóművek leállítása után főantennájával ismét a Föld felé fordult, és adatokat küldött az irányító központba a saját állapotáról. Íme, a MAVEN fékezőmanőverének látványos animációja:

Fontos hangsúlyozni, hogy mindez teljesen automatikusan, a fedélzeti számítógép irányításával történt, mert bolygónkról nem lehet valós időben vezérelni az űrszondát. Ugyanis még a rádióhullám formájában haladó utasítások is 12,4 perc alatt teszik meg a két bolygó közötti hatalmas távolságot (ezért a küldetés műveleteinél a rádiójelek Földre érkezési pillanatát tekintik hivatalos időpontnak).

A következő hetek során a MAVEN kisebb pályakorrekciós manőverekkel éri el végső tudományos pályáját, amelynek felszín feletti magassága 150 kilométer és 6300 kilométer között fog változni, de néhány alkalommal egészen 125 kilométerre csökken majd. Így távolabbról és egészen közelről egyaránt vizsgálni tudja az égitest gázburkát.

Milyen volt a Mars éghajlata?

A 671 millió USD összköltségvetésű küldetés során a részecske- és plazmafizikai műszercsomag a napszél által szállított elektronok és ionok tulajdonságait, a nagyenergiájú részecskék ütközései miatt a felső légkörből a bolygóközi térbe távozó ionokat, valamint a légkör és az ionoszféra/magnetoszféra között zajló kölcsönhatásokat elemzi. Egy másik szenzor az ionok és semleges gázok izotóparányait határozza meg, továbbá egy ibolyántúli hullámhossztartományban működő spektrométer is vizsgálja az atmoszféra jellemzőit.

A MAVEN műszerei Forrás: NASA

Mindezek hozzájárulhatnak a bolygó éghajlati múltjának feltárásához, ami döntő mértékben befolyásolta a folyékony víz felszíni jelenlétét, s ezen keresztül a lakhatósági viszonyokat is.

Szeptember 24-én hajnali 4 óra körül pedig újabb izgalmas pillanat következik, ugyanis az indiai Mars Orbiter Mission is megérkezik a vörös bolygóhoz, hogy pályára álljon körülötte.