Több tízezer éve kihalt óriáskenguruk DNS-ét nyerték ki

2015.01.16. 16:36

Két, negyvenötezer éve kihalt óriáskenguruból nyertek ki DNS-t az ausztrál Adelaide-i Egyetem kutatói.

Az óriás rövidfejű kenguru (Simosthenurus occidentalis) és az óriás wallaby (Protemnodon anak) ugyan már több tízezer éve nincs az élők sorában, most mégis sikerült DNS-t kinyerni belőlük – írja a Discovery News hírportál. A donorpéldányok maradványaira egy tazmániai barlangban találtak rá, ahol a hideg, száraz klíma lehetővé tette, hogy az ősállatok rövid DNS szakaszai megmaradjanak és kinyerhetők legyenek.

Ismeretlen ősök megismerése

„Az ősi DNS alapján a kipusztult óriás wallabyk nagyon közeli rokonai a ma élő nagytestű kenguruknak – a vörös óriáskengurunak (Macropus rufus) és a nyugati szürke óriáskengurunak (Macropus fuliginosus),” – mondta Dr. Bastien Llamas a kutatás szakmai vezetője. „Csontvázaik alapján nagyon primitív kengurufélékről van szó. A kengurufélék közé tartoznak többek között a kenguruk, wallabyk, a filanderkenguruk, és a quokkák, vagy más néven rövidfarkú kenguruk. az óriás wallabyt azonban a kengurucsaládfa egy magasabb fokára helyezhetjük” – magyarázta Llamas.

Óriás rövidfejű kenguru (Simosthenurus occidentalis)Forrás: Nobu Tamura
Sétáló kenguru

A két őserszényes nem volt könnyű jószág: az óriás rövidfejű kenguru nagyjából 120 kilogrammot, az óriás wallaby pedig körülbelül 110 kilogrammot nyomott. Előbbi állat – melynek feje leginkább egy hatalmas mutáns tengerimalacra hasonlított - különösen érdekes példánya a kenguruknak, mivel nem ugrált, hanem két lábon járva közlekedett.

A DNS kinyerése nagy segítség lehet az ausztrál megafauna evolúciós történetének megismerésében. A maradványok megőrződésének kedvezőtlen feltételeket nyújtó környezeti viszonyok és a leletek magas kora miatt a legtöbb esetben nem lehet használható örökítőanyaghoz jutni, így a kutatók kénytelenek a csontok vizsgálatára hagyatkozni. Szintén problémát okoz, hogy a kihalt ausztrál megafauna túlnyomó része nem rendelkezik ma élő közeli rokonokkal, ami még inkább megnehezíti a genetikai információ kinyerését és értelmezését – tette hozzá a kutató. „Gondolkodni kell azokon a kísérleti és bioinformatikai megközelítéseken, amelyekkel áthidalhatjuk a kihalt és ma élő fajok közötti 10 millió éves evolúciós szakadékot.”

Óriás wallaby (Protemnodon anak)Forrás: Nobu Tamura

Az utolsó túlélő

Ami a bonyolult családi kapcsolatokat illeti: az óriás rövidfejű kengurunak nincsenek modern leszármazottai, viszont van egy „unokatestvére” amely maga is az eltűnéssel néz farkasszemet: a keresztsávos nyúlkenguru (Lagostrophus fasciatus) veszélyeztetett faj, élőhelye az Ausztrália nyugati partjai közelében található kis szigetekre korlátozódik.

„Eredményeink alapján a keresztsávos nyúlkenguru egy korábban szerteágazó kengurucsaládfa utolsó túlélője. Remélhetőleg a mostani felfedezés újabb lendületet fog adni ennek a veszélyeztetett fajnak a megmentéséhez.” – összegezte az eredmények jelentőségét a vizsgálat társszerzője Mike Lee.