Ha kipusztulnak a méhek, az emberiség csak négy évvel éli túl

2015.04.13. 16:44

Számos más fajhoz hasonlóan, világszerte tömegesen csökken a méhek száma. Einstein egyszer azt mondta, hogy ha kipusztulnak a méhek, az emberiség csak négy évvel éli túl az apró rovarok eltűnését. Városi legenda vagy sem, egy biztos: ha a méhek eltűnnek, akkor nem csak a méznek, hanem a kávénak és csokoládénak is búcsút inthetünk.

Óránként három faj hal ki

Biológusok 10 és 100 millió közé becsülik a Földön élő fajok számát, közülük mintegy 1 milliónak adtak már nevet és százezernek még csak a rendszertani besorolása folyik. A múltban sokkal több faj született, mint amennyi kihalt. Ma azonban ennek az ellenkezője az igaz.

Ha kihalnak a méhek, kihal az emberiség?Forrás: Thinkstock

Tudósok elképesztő számokról beszélnek: Edward Osborn Wilson Pulitzer-díjas biológus évente közel 30 ezerre becsüli a kihalásra ítélt fajok számát, óránként háromtól vehetünk búcsút. Összegezve a drámai adatokat: az összes faj 20 százaléka halhat ki a következő 30 évben.

Szinte napról napra szaporodik a veszélyeztetett fajok száma, az emberi civilizáció természetes élőhelyeket felforgató hatásai miattForrás: AFP//Ishara S.Kodikara

Ahogy fogalmazott: „a biológiai sokféleség csökkenése tragédia” lesz a világban. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 1948-ban létrehozott, kihalással fenyegetett fajok vörös listája három alkategóriát különböztet meg: kihalt (extinct), fenyegetett (threatened), nem fenyegetett (least concern).

Végveszélyben

A fenyegetettek sorában ma közel hatezer fajt találunk, közte állat, növény, gomba és barnamoszat fajokat. A végveszélyben lévő fajok a most következő öt évben valószínűleg nyomtalanul eltűnnek az élővilágból.

A jávai orrszarvú egy 1877-ben készült színes kőnyomaton. Hamarosan már csak képekről lesz ismerhető ez a végveszélybe került faj isForrás: Wikimedia Commons

A mértéktelen és kapzsi vadászat, a gyakran felelőtlen emberi magatartás és az élőhelyek drasztikus mértékű elvesztése több, általunk jól ismert faj kihalását okozhatja.

A szumátrai tigris napjainkban leginkább már csak állatkertben láthatóForrás: Wikimedia Commons

Unokáink feltehetőleg már csak a természetfilmek archív felvételein találkozhatnak többek közt a szumátrai tigrissel (Panthera tigris sumatrae), a galapagosi óriásteknőssel (Geochelone nigra), a jávai orrszarvúval (Rhinoceros sondaicus), a vörös farkassal (Canis rufus), és az ibériai hiúzzal is (Lynx pardinus).

Méhek a veszélyeztetett fajok listáján

A méhállomány az utóbbi években, világviszonylatban átlagosan 20 százalékkal csökkent, országonként 1,8 és 53 százalék közötti mértékben. Szuper! – kiáltanak fel néhányan, akik eddig keserű szájízzel gondoltak a méhekre, mint a kellemetlen csípések gazdáira. Nem árt azonban tisztában lenni azzal, hogy ezek a kis rovarok igen fontos részei a táplálékláncnak.

A méhek fontos részei a táplálékláncnakForrás: AFP/Oliver Berg

A méhféléknek csaknem kétezer faja ismert.  Az elfogyasztott ételeink egy részét, a nektár és pollengyűjtést, a virágok beporzását, és természetesen az édes, sokféle mézet is nekik köszönhetjük. Gazdasági értéküket uniós szinten több tízmilliárd euróra taksálják.

Rengeteg haszonnövény függ a méhek beporzásától. Az európai méhállomány értéke csak euró tízmilliárdokban mérhetőForrás: Whole Foods

Nélkülük akár az összes élelmiszerünk harmadát elveszíthetjük: a gyümölcsöket, a lekvárt, és az ökológiai folyamat végeredményeként a narancs, alma, kávé, mandula, csokoládé is akár a múlt homályába veszhet.

Teljes kolóniák tűnnek el

A már ismert veszteségek lesújtóak. Csak Amerikában például a kolóniák egyharmada elpusztult. A rejtélyes folyamatot a kutatók alig pár éve ismerték fel, és a kaptárelhagyás, azaz Colony Collapse Disorder (CCD) névvel látták el. Nem mellékesen ez a tendencia figyelhető meg több olyan vadon élő virágbeporzónál is, mint a darazsak, lepkék vagy a molyok.

Az Egyesült Államokban már a méhállomány harmada elpusztultForrás: AFP/Ed Jones

Emellett számos más, általánosabb tényező játszik szerepet abban, hogy változik a méhek természetvédelmi státusza: ilyen a sokat emlegetett globális felmelegedés, a vegyszerek, a méhek ellenálló képességének gyengülése, helytelen technológia, a jól ismert és kevésbé beazonosított paraziták, a vulkáni tevékenység, a legeltetési szokások, a rejtélyes és általános betegségek és az egyre kisebb élőhelyek.

Kis magyar paradoxon

A tragikus méhállomány pusztulások Magyarországon azonban szerencsére nem jellemzőek. A méhcsaládok száma soha nem látott rekordmennyiséget ért el: megközelíti az 1,1 milliót, a húsz évvel ezelőtti 600 ezerrel szemben.

Idehaza még kiváló a helyzetForrás: Kovásznai-Szász Réka

- A mézelő méhek családja nagyon érzékeny és veszélyeztetett faj, az ember nélkül ma ezek a méhek már nem lennének életképesek. A méhészek ezért valamilyen szinten kompenzálják a vesztségeket – mondja Egyed Árpád az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Kft. ügyvezető igazgatója. - Rendkívül sok ember áramlik a méhészetekbe, és ha nem vándorolnának, akkor Magyarországon nem lehetne gazdaságosan ekkora méhtömeget eltartani.

A méhészek valamilyen szinten kompenzálják a veszteségeketForrás: Flow Hive

A szakember szerint meglehet, hogy az ország eltartó képességéhez talán túl sok is a méhcsaládok száma. Ezt gazdasági okokkal magyarázza. - Ha a világtendencia méhfogyásról beszél, az nálunk nem értelmezhető – teszi hozzá. – Egy-egy méhcsalád élettartama gyakorlatilag folyamatos, de mindig új egyedek alkotják. Akkor beszélünk méhelhullásról, ha a család minden egyede elpusztul.

Idehaza egyelőre még bőséges a méhállomány egyedszámaForrás: MTI/AP/The Canadian Press/Dave Chidley

Ha egy méhész ügyes, akkor ez soha nem fordul elő. Egy kaptárban télen 20-25 ezer, nyáron 60 ezer egyed él. A legtöbben június elején vannak. A méhek élettartama az év során változó: nyár és főidényben 42-60 napig terjed, de a telelő méhek 4-6 hónapig is élhetnek.

(Az összeállítást Jeki Gabriella készítette

   

 

 

 

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK