Majdnem négymilliárd éves a Merkúr mágneses mezeje – derült ki az azóta megboldogult Messenger űrszonda által gyűjtött adatokból. A felfedezés sokat segíthet a Naphoz legközelebb keringő bolygó múltjának megértésében.

A Messenger műholdat 2004. augusztus 3-án indították útnak, azóta több mint 7,9 milliárd kilométert tett meg, és útja során 15-ször repült el a Nap mellett. 2011. március 18-án állt pályára a Merkúr körül és minden várakozást felülmúlva négy éven keresztül küldött adatokat a csillagászoknak. Az űrszonda küldetése április 30-án ért véget, ekkor csapódott be a bolygó felszínébe.

A mágneses mezővel kapcsolatos információkat az eszköz az elmúlt néhány hónapban gyűjtötte be, ebben az időszakban került ugyanis a legközelebb a planétához – 15 kilométerre közelítette meg annak felszínét.

A Merkúr napsütötte oldala a Messenger felvételénForrás: NASA

Ősi mágneses tér

A tudomány számára már egy ideje ismert, hogy a Merkúrnak van mágneses tere, amely az egész bolygóra kiterjed, és a planéta olvadt, vasban gazdag magja tartja életben. Bár a mérések alapján a mező ereje a földinek csupán 1,1 százaléka, bolygónkon kívül mégis az egyetlen égitest a belső Naprendszerben, amely jelenleg aktív mágneses térrel rendelkezik (legújabb bizonyítékok alapján a Marsé 3 milliárd éve megszűnt).

A Messenger magnetométere a Merkúr kérgét alkotó kőzetek mágnesezettségét vizsgálta. A jelek ugyan nagyon aprók voltak, mégis fontos következtetéseket vontak le belőlük a szakemberek. Eszerint a bolygó mágneses terének életkora 3,7 és 3,9 milliárd év közé esik, hosszú idő alatt alakult ki, és az ereje a mai százszorosa lehetett. Maga a Merkúr egyébként egyidős a Földdel, azaz több mint 4,5 milliárd éves. Az eredményeket a Brit-Kolumbiai Egyetem munkatársai jelentették meg a Science magazinban.