A házi kedvencek közül a macskákat gyakran éri az a vád, hogy csak érdekből ragaszkodnak a gazdájukhoz, ám érzelmileg nem kötődnek hozzá, szemben a kutyával. A kaliforniai Claremont Graduate University kutatói most tudományosan is bebizonyították, hogy mindez nem így van, és a macskák érzéketlenségét hangoztató vádak alaptalanok.
A macskák nem kevésbé szerető lények a kutyáknál
Aki szereti az állatokat és történetesen macskát tart házi kedvencként, az pontosan tudja, hogy a macskák ugyanolyan szerető lények, mint a kutyák, és az utóbbiakhoz hasonlóan ők is képesek nagyon sok szeretetet adni, valamint erősen ragaszkodni a gazdájukhoz.
Az etológusok (az állatok viselkedésbiológiáját tanulmányozó kutatók) kutyákkal már többször végeztek ilyen, úgynevezett szeretet-kísérleteket,
ám a macskákkal – ki tudja miért –, csak most először.
A kísérletet és annak eredményeit a BBC2 csatorna Cats vs. dogs című, a macskák és kutyák viselkedését összehasonlító dokumentumfilm-sorozatában mutatták be.
Stresszes környeztben is felszabadult bennük a boldogság hormon
Az izgalmas kísérletben 10 macska és 10 kutya vett részt. Dr. Paul Zak idegtudós, a Kalifornia állambeli Claremont Graduate University amerikai egyetem professzora
több alkalommal is vért vett az állatoktól
mielőtt és miután játszottak gazdijukkal, majd megvizsgálta az oxitocin szintjüket.
Az oxitocin egy, a hipotalamusz neuronjaiban termelődő és az agyalapi mirigy hátulsó lebenyében raktározódó hormon, ami inger hatására felszabadul és eljut a különböző szervekhez, amelyek működésére hatást gyakorol.
Az egyik inger, amelyre az oxitocin felszabadul, a szeretet, illetve a gondoskodás.
Amikor valakit szeretünk, vagy valakiről gondoskodunk, oxitocin szabadul fel a szervezetünkben.
Az emlősök az oxitocin felszabadításával létesítenek érzelmi kötődést is az utódaikkal.
Paul Zak elmondta, hogy az emberi szervezet is oxitocint termel akkor, amikor valami pozitív élményben van részünk, és a felszabaduló oxitocin mennyisége attól függ, mennyire erős az az érzelmi szituáció, amikor ez a pozitív kölcsönhatás keletkezik.
Így például, amikor egy számunkra idegennel kerülünk kellemes kölcsönhatásba, 15-25 % oxitocint termelünk, ha egy ismerőssel, akkor 25-50 %-ot, ha pedig nagyon szeretünk valakit, mint például a gyermekünket vagy a párunkat,
akkor 50, vagy még ennél is nagyobb százalékban.
A kísérletben a kutyák 57,2 % szeretethormont produkáltak, amit Zak professzor nagyon meglepőnek talált, mivel egy másik faj váltotta ki ezt náluk.
A macskák érzelmileg is kötődnek gazdájukhoz
A kísérletbe bevont macskák mindegyike produkált oxitocint, az állatok fele valamennyit, a másik fele pedig átlagosan 12%-ot. De ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a macska nem szereti, és érzelmileg ne kötődne a gazdájához.
A macskák evolúciós okokból kevésbé szociálisak mint a falkaállat ősökkel rendelkező kutyák,
és velük szemben nagyon territoriálisak.
A kísérletet Zak professzor laboratóriumában végezték el, ami a macskák számára steril és idegen helynek számított,
és ez számukra sokkal stresszesebb helyzetet jelentett, mint a velük szemben jóval kevésbé territoriális kutyák számára. A professzor szerint, ha a tesztet a macskák otthonában, nyugodt körülmények közt végzik el, úgy jóval magasabb oxitocin szint mérhető náluk.
Paul Zak egyébként meglepődött azon, hogy a laboratóriumi körülmények között egyáltalán oxitocint termeltek a macskák.
Zak professzor azt tervezi, hogy a bíztató és meglepő eredményre figyelemmel, a kísérletsorozatot otthoni körülmények között is elvégzi az állatokon. Persze az állattartók jól tudják, hogy a gazda és a házi kedvence közötti szeretetnek talán nincs is szüksége tudományos bizonyítékokra.