Több százmillió euróért kelt el a bizonytalan eredetű Caravaggio kép

Caravaggio
A Judith és Holofernes című képet Michelangelo Merisi da Caravaggio 1598 és 1599 között festette meg
Vágólapra másolva!
Tomlinson (Tom) Hill amerikai üzletember és műgyűjtő vásárolhatta meg a Toulouse környéki padláson öt éve talált állítólagos Caravaggio-festményt, amelynek piaci értékét korábban 100-150 millió euróra becsülte az eladását tervező aukciósház – értesült pénteken a New York Times és a La Gazette Drouot című, árverési hírekre szakosodott francia internetes portál. Más források szerint a festményt korábban nem kevesebbért, mint 170 millió euróért vásárolták meg.
Vágólapra másolva!

Akár 170 millió eurórért is cserélhetett gazdát

A Judit lefejezi Holofernészt című festmény árverését június 27-ére tűzték ki, ám két nappal korábban az aukciót váratlanul lefújták, mert a kép elkelt egy magán tranzakció keretében. Egyes hírek szerint nem kevesebb, mint 170 millió euróért kelt el június 25-én.

Az eladást lebonyolító Labarbe toulouse-i aukciósház sem a vevő kilétét, sem az eladási árat nem hozta nyilvánosságra egy titoktartási megállapodásra hivatkozva, csak azt közölte, hogy egy „nagy múzeumhoz" közel álló külföldi gyűjtőről van szó, és a kép „egy nagy múzeumban kerülhet kiállításra".

Júdás csókja Caravaggio híres festményén Forrás: Wikimedia Commons

A friss médiaértesülések szerint a vitatott eredetű festmény a befektetési alapokkal foglalkozó Tom Hill üzletemberhez és gyűjtőhöz került, aki közismerten közeli kapcsolatban áll olyan nagy intézményekkel, mint a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum vagy a Fritz Kollekció, de februárban feleségével együtt alapítványt hozott létre New Yorkban saját gyűjteménye bemutatására is.

A New York Times úgy tudja, hogy a feltételezett Caravaggiót kiállíthatják a washingtoni Nemzeti Művészeti Galériában vagy a Los Angeles-i Paul Getty Múzeumban is.

Halhatatlanná tette a szörnyű történetet

Egyelőre hétpecsétes titok, mennyiért kelt el az 1607-ben keletkezett (amit 1598-1599 között fejezett be a művész) bibliai tárgyú festmény, amelyet a Labarbe 30 millió eurós induló áron akart piacra dobni az elmaradt csütörtöki árverésen.

A több mint 400 éves festményt véletlenül, 2014 áprilisában egy csőtörés nyomán fedezték fel egy Toulouse környéki házban, ahol mintegy 150 éve rejtőzött.

A Caravaggio-nak tulajdonított festmény a Marc Labarbe aukciós házában, 2019. június 15-én, Franciaországban Forrás: Eric Cabanis/AFP/Getty

A képen a bibliai Judit látható, aki Bethulia városában élt. Judit a várost körülzáró Holofernész asszír hadvezér táborába ment, és a hadvezér kegyeibe férkőzött, majd lefejezte. A bibliai eseményeket kedvelő Caravaggio a szörnyű történetet halhatatlanná tette.

– mondta 2016-ban Eric Turquin, az egyik leghitelesebbnek tartott párizsi értékbecslő, a régi mesterek alkotásainak szakértője.
Hozzátette: úgy gondolja, hogy Caravaggio 1606-ban festett egy újabb Judit és Holofernes témájú festményt.

Kételyek merültek fel az eredetiségével kapcsolatban

A festményt az eredetiségével kapcsolatos kételyek miatt azonban sem a francia állam, sem egyetlen francia közgyűjtemény nem vásárolta meg, így a képre mint „nemzeti kincsre" 2016-ban elrendelt kiviteli moratórium tavaly novemberi lejártával szabadon eladhatóvá vált.

A röntgenes és tisztítási vizsgálatok azt mutatták, hogy a festmény számos retusáláson ment keresztül, ami a szakértők szerint egy elég meggyőző nyom arra vonatkozóan, hogy eredeti alkotásról van szó.

A Judith és Holofernes című képet Michelangelo Merisi da Caravaggio 1598 és 1599 között festette meg Forrás: DeAgostini/Getty

Tom Hill egy 2017. júniusi interjúban azt mondta, ő személy szerint cseppet sem kételkedik abban, hogy a chiaroscuro mesterének munkájáról van szó.

A festményt nem tartják hamisítványnak, de a szakértők szerint lehetséges, hogy a képet Caravaggio egy tanítványa vagy kortársa festette,amikor 1607-ben, amikor a művésznek egy utcai verekedés miatt el kellett menekülnie Máltára.

Ha valóban eredeti, ez a második olyan Caravaggio-festmény, amely a részeg asszír tábornokot, Holofernészt lefejező Juditot ábrázolja. Az első, 1600-ra datált kép a római Barberini-palotában látható.