Tudta, hogy a Dunántúlon őrzik Jézus keresztjének egy darabját?

kereszt
Jézus a Golgotán (Munkácsy Mihály festménye)
Vágólapra másolva!
Az egyik nyugat-magyarországi község katolikus plébániatemplomában becses ereklyét őriznek: Jézus keresztfájának egy darabját. Az ereklyét a 18. században Mária Terézia királynő ajándékozta a templomnak.
Vágólapra másolva!

Helena császárné a Szentföldre utazik, hogy felkutassa Jézus relikviáit

Flavia Iulia Helena, vagy ismertebb nevén Szent Ilona, Nagy Konstantin császár anyja a 4. század elején, 326-ban a Szentföldre utazott, hogy felkutassa Jézus Krisztus még fellelhető emlékeit és relikviáit.

Helena császárné 326-ban a Szentföldre utazott, hogy - többek között - felkutassa Jézus még fellelhető relikviáit Forrás: Pinterest

A hagyomány szerint élt Jeruzsálemben egy maroknyi zsidó közösség,

akik tudták, hogy hol található a kereszt,

és ez a titkos információ apáról fiúra szállt köztük az évszázadok alatt.

Jézus a Golgotán (Munkácsy Mihály festménye) Forrás: Wikimedia Commons

Amikor a császárné megérkezett Jeruzsálembe, egyikük, egy Júdás nevű késztetést érzett arra, hogy elmondja Helenának, hol van eltemetve a kereszt.

Helena, azaz Szent Ilona Jézus Krisztus keresztjével Forrás: Wikimedia Commons

Socrates Scholasticus 4. századi történetíró beszámolója szerint

a császárné a Golgotán végzett ásatások során meg is találta Jézus, és a két lator keresztjének maradványait,

a keresztre feszítés néhány más tárgyi emlékével együtt.

A Szent kereszt azonosítása, középkori festményen Forrás: Wikimedia Commons

A Szent Kereszt kiválasztására Jeruzsálem püspökének javaslatára akként került sor, hogy egy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő hívő nőt vittek a maradványok elé, és amelynek az érintésétől meggyógyult, az bizonyult Krisztus keresztfájának.

Templomoknak és fejedelemnek is jutott egy-egy darab az ereklyéből

A Szent Kereszt egy darabja Jeruzsálemben maradt, egyet Konstantinápolyba küldtek, és egyet Helena magával vitt Rómába; utóbbi maradványait napjainkban a római Jeruzsálemi Szent Kereszt Bazilikában (Santa Croce in Gerusalemme Basilica) őrzik.

A Jeruzsálemi Szent Kereszt Bazilika homlokzata Rómában Forrás: Wikimedia Commons

A Szent Kereszten kívül Helena más becses Jézushoz kapcsolódó ereklyéket, többek között a betlehemi jászol egy darabját is Rómába vitte.

Az egyik Golgotáról származó szeg, az ereklyetartójával Forrás: Pinterest

Azt a fatáblát, amelyre felvésték az I.N.R.I feliratot (Iesus Nasarenus Rex Iudaeorum, azaz Názáreti Jézus, a zsidók királya), és amit Jézus feje fölé szegeztek a keresztfára, szintén e bazilikában őrzik.

A római Santa Croce in Gerusalemme Basilica mennyezetfreskója a Szent Kereszt megtalálásának jelenetével Forrás: Wikimedia Commons

A későbbi évszázadok során a szent relikviából pápai engedéllyel kisebb darabokat más templomoknak, illetve fejedelmeknek is adományoztak ereklyeként.

Mária Terézia Nyúl községnek ajándékozza a Szent kereszt egy darabját

A Győr-Moson-Sopron megyében fekvő Nyúl község katolikus templomát

a hagyomány szerint Mária Terézia királynő építtette.

Ezek szerint amikor 1760-ban Pannonhalmára tartva felborult Mária Terézia hintója, de ő épségben megúszta a balesetet, hálából elhatározta, hogy a hintójából megpillantott, és akkoriban leégett nyúli templom helyett újat épít a községnek, saját költségén.

Mária Terézia osztrák császárné magyar és cseh királynő Forrás: Wikimedia Commons

A pannonhalmi levéltár adatai szerint azonban Mária Terézia jóval később, csak 1775 júliusában járt Pannonhalmán,

amikorra az új templom már elkészült. Hogy segítette-e a királynő annak építését, arról nincs hiteles adat.

A 996-ban alapított Pannonhalmi Bencés Főapátság épületegyüttese napjainkban Forrás: Wikimedia Commons

Ami tény, hogy a templom 1769 és 1776 között épült, a híres késő-barokk mester, Fellner Jakab, az Eszterházy család építészének tervei szerint.

A Szent Kereszt darabjait XIII. Kelemen pápa ajándékozta Mária Teréziának, a magyarországi templomépítésekben kifejtett munkásságának elismeréseként Forrás: Wikimedia Commons

A templom felszentelésére 1777-ben Mária Terézia Kornberger Mátyás püspököt, a császári és királyi udvar plébánosát küldte el Bécsből a templom felszentelésére, aki magával vitte a Habsburg uralkodó ajándékait is:

egy XIII. Kelemen pápától 1763-ban kapott ereklyetartót, benne Krisztus keresztjének darabkájával,

valamint egy 1750-ben készült aranyozott barokk kelyhet.

A nyúli plébániatemplom becses relikviája, a királynő ajándéka, a barokk stílusú ereklyetartó, benne Krisztus keresztjének darabkájával Forrás: Nyul.hu

A becses ereklyét, valamint az ajándékozásról szóló díszes eredeti dokumentumot mind a mai napig a nyúli plébánián őrzik.

A késő barokk stílusban épült római katolikus plébániatemplom Nyúlon, ahol a különleges szent relikviát őrzik Forrás: Wikimedia Commons

A nemrég felújított barokk templom freskóit az akkori kegyúr, Szily János szombathelyi püspök felkérésére Dorfmeister István, a híres osztrák barokk festőművész festette.

A nyúli római katolikus plébániatemplom belseje Forrás: Wikimedia Commons

Szintén ő tervezte a főoltárt, a szószéket, és a padozatot is.

Az első világháború idején 1916-ban a templom mindhárom harangját elszállították, hogy hadi célokra beolvasszák. A harangokat 1924-ben Seltenhofer Frigyes és fiai soproni gyárában öntötték újra.