Adatbázisban lehet rákeresni a trianoni menekültekre

2019.06.01. 07:06

Az MTA Lendület programjának Trianon 100 Kutatócsoportja egy több mint 15 ezer névből álló adatbázist publikált. Ez nemcsak az 1918 és 1928 között Magyarországra érkezett menekültek nevét, de a korábbi lakóhelyüket, foglalkozásukat és a Magyarországra érkezésük helyét is kereshető formában tárja a nagyközönség elé.

A szakértők Dékány Istvánnal, a Trianoni árvák című könyv szerzőjével működtek együtt.

Az adatbázist hivatalos összeírások, a Magyar Országos Levéltárban őrzött MÁV-iratanyagban őrzött listák, egyéb levéltári dokumentumok, a helyi sajtó, valamint a menekültek érkezését 1920–1921-ben dokumentáló Erdélyi Hírek című lap alapján állították össze a kutatók. Természetesen ez a 15 ezer ember a sok százezer trianoni menekültnek csak töredéke, de fontos lépés a múlt megismerésében.

A 400-420 ezer menekült jellemzésére a korban és azóta is sokszor használták a „vagonlakó" megjelölést, jóllehet csak töredékük – körülbelül 12-14 százalékuk – lakott hosszabb ideig a rendező pályaudvarok és a budapesti, illetve vidéki vasútállomások vágányaira félretolt kocsikban. A legtöbbször tömegszállásokon, barakkokban, iskolákban, kaszárnyákban szállásolták el őket, majd a húszas évektől Budapesten, illetve vidéki nagyvárosokban új lakótelepek épültek számukra, mint például a budapesti Pongrác- vagy a miskolci Vay-telepen.

Vagonlakó családForrás: http://gallery.hungaricana.hu

Mindenre kiterjedő társadalomtörténeti vizsgálatok még nem készültek róluk, de a most fellelhető iratok alapján többségük állami, vármegyei, városi tisztviselő, illetve állami vállalat (MÁV, posta) alkalmazottja volt, akinek el kellett hagynia a szomszédos országokhoz csatolt területeket. A listában feltűnő az olyan települések súlya, amelyek fontos vasúti vagy közlekedési csomópontok voltak (pl. az erdélyi Piski vagy a felvidéki Zsolna).

A hivatalos statisztika mintegy 350 ezer főt tart nyilván menekültként, akiknek csaknem 60 százaléka Erdélyből és Kelet-Magyarországról települt át a trianoni országba. A most közölt adatbázisban az első érkezőt 1918 elején regisztrálták, az utolsót 1928-ban, zömük 1920 vége előtt érkezett, amikor a magyar kormány drasztikusan megszigorította a „beköltözés" feltételeit, de szórványosan, egyre csökkenő számban a húszas évek folyamán folyamatosan érkeztek még repatriáltak. A rendelkezésre álló nevek és a szaporodó internetes adatbázisok segítségével valóságos családi történeteket bonthatunk ki az adatokból. 

Az adatbázis itt érhető el.