A helyszínen talált görög nyelvű mozaikfelirat szerint egy titokzatos "dicsőséges mártír" emlékének szánták a hatodik században emelt templomot, amelynek padlózatát gazdag mozaikdíszítés, ablakait pedig üveg borította.
Az ókori római bazilikák építészeti jegyeit hordozó templomot I. Jusztinianosz bizánci császár uralkodása alatt (527-565) építették, majd tovább bővítették az 574 és 582 között uralkodó II. Tiberiosz császár által adományozott pénzből.
A Jeruzsálemtől harminc kilométerre, nyugatra fekvő Bét-Semes nevű város új, Ramat Beit Semes nevű negyedében, egy új lakópark építésekor bukkantak az ősi templomra.
Ezen a helyen már három éve dolgoznak az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei a leletek mentésén.
A templom a régészek szerint a muzulmán hódítás korai időszakában, vagyis a hetedik század első felében is népszerű zarándokhely maradt, erre utal a kriptában talált, korai iszlám korszakból származó 300 agyaglámpa.
Ez a tény újabb adalékot szolgáltat a tudósok vitájához arról, hogy mennyire volt erőszakos és hirtelen a Szentföld meghódítása,
és az ott élők muszlim hitre térése.
A templom központi hajóját két mellékhajó szegélyezi. A padlózatot bonyolult, növényeket, madarakat és geometriai mintázatot tartalmazó mozaikok díszítették, a falakat pedig színes freskók ékesítették.
A vallási célokat szolgáló épületegyüttes több mint 1500 négyzetméteres területen fekszik, a főépülethez további kiegészítő tereket is kapcsoltak, köztük a bejárata előtt egy nagy udvart.
A bazilika és az udvar is sokkal nagyobb a Szentföldön eddig megtalált bizánci emlékeknél Benjamin Storchan, az IAA igazgatója szerint.
A kutatók az udvaron egy teljesen épen maradt görög feliratra bukkantak, amely szerint ezt a szent helyet az "endoxo martis" - vagyis a "dicsőséges mártír" emlékének szentelték.
Nem tudjuk, hogy ki volt ez a mártír, de a templom és a feliratok alapján nagyon fontos személy lehetett"
– nyilatkozta Storchan. – Nincs értelme egy ilyen hatalmas építmény létrehozásának éppen ebben a völgyben, kivéve, ha ez a hely a mártír halálát, vagy temetésének helyét jelöli."
A szöveg szerint a templomot 542-ben építették fel, s fő létrehozóját és apátját Malkhosznak hívták.
Azonban ez sem visz közelebb a mártír rejtélyéhez, mert a régész szerint ebben a korban ez egy gyakori sémi név volt.
Az oltár alatt szinte teljesen épen maradt kriptát is találtak, amely eredetileg a mártír relikviáit őrizte, s amelyhez két lépcsősor vezetett, hogy egyszerre föl-, illetve lefelé haladhassanak külön-külön, ami a zarándokok jelentős számára utal.
A kriptát valamikor márványlapok borították, de ezeket később eltávolították, és bevakolták a helyiséget. Egykori látogatók arab betűkkel szöveget írtak a falra, és egy halat - a kereszténység egyik ősi szimbólumát - rajzoltak. Egyelőre nem sikerült megfejteni a szöveget, de dolgoznak rajta.
A templom bejáratait nagy kövekkel lezárva találták, ami azt jelzi, hogy az épület utolsó gondozói tudták, hogy el kell hagyniuk azt
– mondta a kutatól. – De volt idejük bezárni az ajtókat, és remélték, hogy visszatérhetnek majd.
A Dicsőséges mártír-templomnak elnevezett bazilika legfontosabb leleteit kiállítják Jeruzsálemben áprilisig a Biblia Földje Múzeumban, ahol szerda estére tervezik a különleges tárlat megnyitását.
A templom területén nem szerepelt lakóház építése az eredeti tervekben, ezért mindössze néhány földalatti vezetéket és a csatornázást kellett átalakítani megtalálása után.
A helyi hatóságok azt tervezik, hogy a régészeti feltárások lezárása után látogathatóvá teszik a bizánci templom maradványait.
(Haaretz, MTI)