Lisztérzékenység világnapja – 5 gyakori kérdés a cöliákiáról

lisztérzékenység
Május harmadik vasárnapján - idén május 17-én - rendezi megaz Európai Cöliákia Egyesületek Szövetsége (AOECS) a lisztérzékenyek világnapját. Megtartásáról 2005-ben döntöttek, hogy legyen ismertebb a betegség, valamint az élethosszig tartó szigorú gluténmentes diéta.
Vágólapra másolva!
Május harmadik vasárnapján az autoimmun gluténérzékenység, lisztérzékenység vagy cöliákia néven is ismert betegség kerül a középpontba. A világnap kapcsán, a diagnózishoz vezető úton és a kivizsgálás során felmerülő gyakori kérdésekből gyűjtöttük össze.
Vágólapra másolva!

Mit jelent és hogyan vizsgálható?

Ha valaki lisztérzékeny, cöliákiás, akkor a szervezetében ellenanyag termelődik a glutén ellen, amit vérvizsgálattal lehet kimutatni. A diagnózishoz szükséges bélbiopszia elvégzése is, mely a gluténfogyasztás következtében károsodott bélflóra állapotáról fog képet adni. Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy a cöliákia nem gyógyítható, kezeléséhez valóban

egy életen át száműzni kell a gluténtartalmú élelmiszereket az étlapról.

A diétát nagyon fontos tartani, hatására a bélbolyhok regenerálódnak és a betegség szövődményeit megelőzhetjük.

Sokan azonos betegségnek vélik a cöliákiát, a búzaallergiát és a gluténérzékenységet, azonban más-más betegségekről van szó! Forrás: https://www.allergia-szoboszlaine.hu/liszterzekenyseg

Mi az a cöliákia-jéghegy?

A klinikai tünetek, a szerológia eredménye mellett a lisztérzékenység diagnózisához az endoszkópos vizsgálat eredménye nyújtja a harmadik fontos információt. Ez az a vizsgálat, amit nagyon sokan szeretnének kihagyni, pedig nem megkerülhető még akkor sem, ha például a szerológia kapcsán álnegatív eredményre gyanakszunk, mert a betegnek erősen cöliákiára utaló tünetei vannak – mondja dr. Sárdi Krisztina.

A cöliákia (gluténszenzitív, enteropathia, régi nevén: lisztérzékenység) egy autoimmun betegség, mely az egész szervezet működésére kihatással van. A lisztérzékenység kiváltója nem maga a liszt, hanem egy, a kalászos gabonafélékben megtalálható glutén egyik fehérjecsoportja, a gliadin. Forrás: https://www.allergiakozpont.hu/liszterzekenyseg-coliakia

Az is előfordulhat, hogy pozitív szerológia mellett sem látunk bélboholy károsodást az endoszkópos vizsgálat során, ez látens cöliákiát jelez.
Előfordulhat, hogy a szerológia pozitív, de a betegnél hiányoznak a jellegzetes tünetek, ekkor a cöliákia diagnózisát a bélbolyhok károsodása jelzi – ez a néma cöliákia.

A harmadik eset pedig a „jéghegy csúcsa", amikor tünetek is vannak, a vizsgálat is pozitív és a bélbolyhok állapota is egyértelműem mutatja a cöliákiát.


A felsorolt példák alapján pontosan látható, hogy mennyire fontos a tüneteket, a szerológiát és az endoszkópos vizsgálat eredményét komplexen értékelni a pontos diagnózishoz.

Glutén fogyasztása esetén beindul egy immunválasz, melynek következtében autoantitestek keletkeznek, melyek tönkreteszik a vékonybél nyálkahártyáját és felszívódási zavarokat okoznak. Forrás: https://medicover.hu/laborvizsgalatok/laborvizsgalatok-tipus/genetikai-laborvizsgalatok/coliakia-genetikai-vizsgalat/

Mit tegyek, ha már diétáztam kivizsgálás előtt?

Ha valaki hosszabb ideje nem fogyaszt glutént, a lisztérzékenységre szenzitív antitestek nem mutathatók ki a véréből. Nemcsak a vérvétel során, hanem a gyomortükrözésnél is könnyen álnegatív eredmény születhet, mivel gluténmentes étrend mellett a vékonybél bolyhok regenerálódnak. Így tévesen úgy tűnik, hogy az illetőnél semmilyen panaszt nem okoz a glutén fogyasztása. Ilyen esetben, a gluténmentes vizsgálatok megkezdése előtt vissza kell térni a gluténtartalmú étrendre. Ez azt jelenti, hogy 6-8 hétig kell ismételten glutént fogyasztani.

A lisztérzékenyek körében magasabb a pajzsmirigybetegség rizikója?

Az autoimmun betegségekre általánosságban jellemző, hogy más autoimmun betegségekkel társulnak, az autoimmun pajzsmirigy betegek körében gyakori az autoimmun eredetű lisztérzékenység előfordulása. Ennek a fordítottja is igaz, vagyis a lisztérzékenyek mintegy 10 százalékának van autoimmun pajzsmirigy betegsége, az átlag populációhoz képest 4,4-szer nagyobb esélyük van Hashimoto thyreoiditis kialakulására és 2,9-szer nagyobb a rizikójuk Graves-Basedow kórra – hangsúlyozza dr. Sárdi Krisztina. Az autoimmun pajzsmirigy betegek lehetnek lisztérzékenyek is, illetve lisztérzékenyek egyben Hashimoto vagy Graves-Basedow betegek.
Diagnosztizált autoimmun pajzsmirigybetegség esetén érdemes vizsgálni, hogy társul-e hozzá lisztérzékenység. Ez egy vérvizsgálattal eldönthető, melynek során a lisztérzékenységre jellemző antitestek meglétét vizsgáljuk.

Május harmadik vasárnapján - idén május 17-én - rendezi megaz Európai Cöliákia Egyesületek Szövetsége (AOECS) a lisztérzékenyek világnapját. Megtartásáról 2005-ben döntöttek, hogy legyen ismertebb a betegség, valamint az élethosszig tartó szigorú gluténmentes diéta. Forrás: https://www.allergia-szoboszlaine.hu/liszterzekenyseg

Igaz, hogy meddőséget is okozhat?

Már a túl kései első menzesz kapcsán is érdemes gondolni rá, de a menstruáció hiánya vagy elmaradása mindenképp intő jel. A sikertelen teherbeesés, vagy a spontán és ismétlődő vetélések, a kis súlyú újszülött és a koraszülés oka is lehet lisztérzékenység. 35 és 40 éves kor között korai menopauzáról beszélünk. Ha a klimax tünetei már ebben az életkorban jelentkeznek, akkor is érdemes szűrővizsgálatot végeztetni.

A meddőség hátterében - a rossz tápanyag felszívódás és a méhlepényt károsító antitestek jelenléte miatt - az esetek 4-8 százalékában cöliákia áll.

Amennyiben ezt vizsgálatokkal igazoljuk, és a hölgy kiiktatja a glutén tartalmú ételeket az étrendjéből, - és nincs egyéb ok a háttérben - a nőgyógyászati panaszai is rendeződnek és a várt teherbeesés is létrejöhet.

(Forrás: Budai Allergiaközpont
www.allergiakozpont.hu)