Különös fotók, amik a Marson készültek

Hajlamosak vagyunk úgy tekinteni a Marsra, mint a Földre. Ez részben érthető: egy viszonylag kis kőzetbolygóról beszélhetünk, aminek atmoszférája és jól felismerhető geológiai jellegzetességei vannak. Meg tudjuk határozni kőzeteinek összetételét, tanulmányozni tudjuk időjárási mintázatait, mérni tudjuk szeizmikus aktivitását. Mégis, a Mars egy idegen világ, és ezt leginkább a vörös planétáról készített fényképek érzékeltetik leginkább. Ezek közül mutatjuk be a legérdekesebbeket.

4. A színes kráter

A Mars felszíne szinte hemzseg a meteoritbecsapódások nyomaitól. Ennek megvan a nagyon egyszerű oka: a vörös planéta légköre sokkal vékonyabb, mint a Földé, és ezért kevésbé védett az aszteroidákkal szemben. A fotón látható kráter viszonylag friss, körülbelül 2016 szeptembere és 2019 februárja között keletkezhetett.

A színek jól mutatják, hogy a becsapódás keltette lökéshullám mely területekről söpörte el a port és tárta fel a mélyebben található, sötétebb rétegeket.

A kráter viszonylag kicsi, átmérője mindössze 15-16 méter, ez alapján a becsapódó objektum nagyjából másfél méter széles lehetett. Ha egy ilyen meteor lépne a Föld légkörébe, nem érné el a felszínt, még a levegőben elégne.

Forrás: NASA/JPL/University of Arizona

3. Marsi naplemente

A marsi légkörben sok a por, és szétszórja a vörös fényt. Emiatt a naplementék kéknek tűnnek, látványos kontrasztban a narancssárgás, néhol barnás, néhol vöröses felszínnel. A földi légkör a napfény kék és ibolyaszínű sugárzását szórja szét, ezért tűnik a naplemente sárgás, majd fokozatosan vörös színűnek, ahogy a napfénynek egyre vastagabb légrétegen kell áthatolnia.

Naplemente a Marson (a Curiosity felvétele) Forrás: NASA

2. Vízcseppek a Marson?

A vízcseppnek tűnő alakzatok valójában a marsi Kopernikusz-kráter olivinben gazdag homokdűnéi. Hasonló dűnéket a Földön azért nem láthatunk, mert az olivin a víz hatására gyorsan mállik, iddingsitté alakul, és elveszti kék színét. Így hát, ahol ezeket a szép, kék "cseppeket" látjuk, biztosak lehetünk benne, hogy réges-rég nem volt jelen folyékony víz.

Forrás: NASA/JPL/University of Arizona

1. Gombák a Marson

A közelmúltban egy olyan szakcikk okozott kisebb vihart, ami nem kevesebbet állított, mint hogy gombák és zuzmószerű organizmusok vannak a Marson. Ezt a feltevést a szerzők fotókkal is igyekeztek alátámasztani.

Forrás: NASA

A NASA természetesen azonnal cáfolta a vad felvetést, az űrügynökség szakértői szerint valójában "áfonyákat" látunk a bolygó felszínén.

Ezek az áfonyák persze nem a jól ismert gyümölcs marsi megfelelői, hanem egészen fura alakú, hematitből (vörösvasércből) álló kőzetek, amik vizes közegben jöttek létre, majd eróziós folyamatok révén kerültek felszínre.