Európai erdeiben is rendszeres a barnamedve illegális elejtése.

A barnamedve (Ursus arctos) a legnagyobb testű európai szárazföldi gerinces ragadozó

Az európai barnamedve-állomány több mint fele (Oroszországot leszámítva) a Kárpátok erdeiben él. A medvék jelenléte az egészséges és gazdag élővilág szimbóluma. A barnamedve nagyragadozóként többek között a növényevők állományát is képes szabályozni. A medvék – mintegy indikátorként – azt is megmutatják, hogy a táplálékpiramis alsóbb szintjei elfogadható állapotban vannak. A nagyragadozók hiánya természetvédelmi szempontból kedvezőtlen helyzetet feltételez.

Alapvetően magányos állat, és territoriális magatartást mutat. A bocsok az elválasztás után a következő tavaszig általában anyjukkal maradnak.Élőhelyének nagysága néhány ezer hektártól akár több ezer négyzetkilométerig is terjed. A hímek területe nagyjából háromszorosa a nőstényekének. A barna medve mindenevő, táplálékának mintegy hetven százaléka növényi eredetű. Egyaránt kedveli az erdei gyümölcsöket, terméseket, fűféléket, gyökereket, a rovarokat, kis- és a nagyobb termetű emlősöket is, de a dögöt sem veti meg. A barna medve bármelyik napszakban aktív lehet, mégis leggyakrabban reggel és este táplálkozik. A nap fennmaradó részét vackában tölti. Naponta több tíz kilométeres távolságokat is megtesz. Téli nyugalmi időszakára jellemző, hogy nem alszik valódi téli álmot, gyakran felébred. A barna medve eredendően összefüggő erdőségekhez kötődik. A faj alkalmazkodóképességének köszönhetően az eredeti élőhelyein jelentkező egyre intenzívebb emberi jelenléttel szemben is toleránssá vált.

Barnamedve (Ursus arctos) Forrás: Romania Insider

Sok tévhit kering azzal kapcsolatban, hogy mi a teendő, ha valaki medvével találkozik. A medve, alapvetően kerüli az embert. Megfelelő viselkedéssel és felkészültséggel elkerülhetők az esetleges problémák. Nagyon fontos az is, hogy a medvét ne csalogassuk magunkhoz semmilyen módon. Azokon a helyeken, ahol nagyragadozók előfordulhatnak, célszerű zártan kezelni a kommunális hulladékot, hogy a szemetet ne tekinthessék táplálékforrásnak. A szabad természetben ugyanúgy tart az embertől, mint amennyire az ember megijedhet a medvétől. Csak „szorult „ helyzetben, vagy a bocsait védve mutathat támadó magatartást.

Nézzük, mi fenyegeti a barnamedvéket

Az illegális elejtés

A barnamedvék nem csak Ázsiában esnek orvvadászat áldozatául, Európai erdeiben is rendszeres a faj illegális elejtése.

Az élőhelyük csökkenése

A Kárpátok az egyik utolsó olyan terület Európában, ahol a nagyragadozók még életképes populációi élnek. A barnamedve, a farkas és a hiúz a hegyláncok erdőkkel borított, még többé-kevésbé összefüggő területein élnek.

Mérgezések

Ezt a legtöbbször illegális tevékenységet nem is biztos, hogy a nagyragadozók elpusztítására használják az elkövetők. Ha azonban a méreg kijut a táplálékláncba, közvetve nagyragadozók és más védett állatok pusztulásához is vezethet.

Nemzetközi együttműködések hiánya

Európa nagyragadozó-állományainak kb. 80%-a határokon is átnyúlik. Folyamatos kapcsolattartás, egységes kezelés és tapasztalatcsere nélkül a határokon átívelő állományok nem védhetők meg hosszú távon.

A barnamedve (Ursus arctos) a szabad természetben ugyanúgy tart az embertől, mint amennyire az ember megijedhet a medvétől. Csak „szorult „ helyzetben, vagy a bocsait védve mutathat támadó magatartást. Forrás: Wikimedia Commons

A szimbolikus örökbefogadással a WWF-et segíthetjük abban, hogy:

• megvédjünk 350 hektár érintetlen őserdőt Brassó közelében

• felvegyük a harcot az illegális fakitermelés ellen

• képviseljük a természetvédelem és a nagyragadozók érdekeit a törvényhozásban, szakmai szervezetekben

(Forrás: https://adomany.wwf.hu/orokbefogadas/barnamedve, https://www.bnpi.hu/hu/reszletek/barna-medve-ursus-arctos)