Utoljára közelítette meg az OSIRIS-REx a Bennu kisbolygót

Bennu
Az OSIRIS-REx űrszonda fotója a Bennu aszteroidáról. A fél kilométeres átmérővel rendelkező Bennu a potenciálisan veszélyes, úgynevezett földsúroló aszteroidák közé tartozik
Vágólapra másolva!
Utoljára repült el szerdán a Bennu kisbolygó fölött az amerikai űrkutatási hivatal OSIRIS-REx űrszondája és lassan elkezdett eltávolodni az aszteroidától.
Vágólapra másolva!

Kőzetmintákat gyűjtött az aszteroida felszínéről

Az űrmisszió csoportjának azonban még néhány napot várnia kell arra, hogy megtudja, miként változtatta meg a Bennu felszínét az, amikor az űrszonda mintákat vett a talajából. Az utolsó repülést azért hajtotta végre az űrszonda, hogy dokumentálja a Bennu felszínén végbement változásokat, amelyeket az október 20-i talajmintagyűjtés okozott.

OSIRIS-REx amerikai kisbolygókutató űrszonda Forrás: NASA

"A kiásott anyag eloszlásának megfigyelésével többet fogunk megtudni az aszteroida felszínének természetéről és a felszín alatti anyagokról" - idézte a NASA honlapja Dante Laurettát, az OSIRIS-REx misszó vezető kutatóját az Arizonai Egyetemen.

Az űrszonda utolsó repülésekor 5,9 órán át készített felvételeket a Bennuról mintegy 3,5 kilométerre megközelítve

annak felszínét, ami a legközelebbi volt azóta, hogy októberben 3,4 méter hosszú "karjával" mintákat vett belőle.

Az OSIRIS-REx űrszonda fotója a Bennu aszteroidáról. A fél kilométeres átmérővel rendelkező Bennu a potenciálisan veszélyes, úgynevezett földsúroló aszteroidák közé tartozik Forrás: AFP/Ho

Legalább április 13-ig fog tartani, amíg az összes adatot és felvételt sikerül letölteniük a tudósoknak.

Gazdag szénben a félkilométeres kisbolygó

Az OSIRIS-REx fedélzetén a begyűjtött mintákkal május 10-ig marad a Bennu közelében, amikor elindul vissza a Földre. A tervek szerint 2023. szeptember 24-én kell megérkeznie a talajmintákkal. A kutatók szerint az 1999 szeptemberében felfedezett Bennu olyan építőköveket őrizhet a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulásának idejéből, amelyek magyarázatot adhatnak arra, hogy miként alakult ki az élet a Földön és talán máshol is.

A Bennu aszteroida mozaik képe (a NASA OSIRIS-REx űrszondájának felvétele) Forrás: https://www.nasa.gov/press-release/goddard/2019/sugars-in-meteorites

A szénben gazdag, nagyjából 550 méteres égitest minden hatodik évben elhalad a Föld mellett.

A Bennu a Földre veszélyes űrobjektumok közé tartozik.

A NASA szakemberei szerint 1:2700-hoz az esélye annak, hogy az aszteroida összeütközik a Földdel a következő évszázad végén. Minél többet megtudnak a kutatók a Bennuhoz hasonló aszteroidákról, annál nagyobb biztonságban lesz a Föld.

(Forrás: MTI)